Nem bízunk a menedzserekben - ahogy a politikusokban sem
Kedvezőtlen kép él mind az európai, mind az amerikai köztudatban a nagyvállalatok felső vezetőiről, megítélésük csak a politikusokénál jobb - derül ki a GfK Piackutató legfrissebb felméréséből. A kutatásba bevont 18 ország 16 ezer lakosának 35, illetve 15 százaléka bízik meg az ipari vezetőkben, illetve a politikusokban. A menedzserek megítélése a régiók tekintetében Közép-Európában a legrosszabb: átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felső vezetőkkel kapcsolatban. Nyugat-Európában ez az arány 68 százalék.
Az összes vizsgált ország közül a legnagyobb arányban a Németországban megkérdezettek fejezték ki elmarasztaló véleményüket erről a csoportról. Az elégedetlenek aránya 87 százalékot tesz ki, ez 5 százalékponttal haladja meg a tavalyi értéket. A népszerűtlenség növekedésében a Volkswagen korrupciós botránya mellett a menedzserfizetések nyilvánosságra hozatala körüli viták is közrejátszhatnak. Nem sokkal kedvezőbb a Lengyel- és Magyarországon kialakított kép: a két országban a megkérdezettek 77, illetve 75 százaléka bizalmatlan az ipari vezetőkkel szemben. Ezzel szemben a dánok 65, a törökök 58, a finnek 52, a spanyolok és a svédek 51-51 százaléka bízik meg menedzsereiben.
A GfK tanulmányában a politikusok szerepeltek a legrosszabbul. A közép-európaiak közel 90, a nyugatiak 85 százaléka viszonyul kritikusan az országukat irányítókhoz. A bizalmi index szerint azonban vannak olyan szakmák is, amelyek képviselőiben a válaszadók többsége megbízik. Összességében 84, illetve 82 százalékuk tartja megbízhatónak az orvosokat, illetve a tanárokat.
Dénes Gábor, a Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára szerint a lényeg azon van, hogy adott cég mennyire viszi előre az ország gazdaságát: a globalizáció miatt az első számú vezetők olyan intézkedéseket kénytelenek hozni, amelyek táplálhatják a bizalmatlanságot. A menedzserek döntései a vállalatok érdekét szolgálják, ez pedig sokszor ellentétben állhat a dolgozókéval. (KG)
