Nőtt az atomenergia szerepe
Legalább 60 milliárd fontot, azaz több mint 22 ezer milliárd forintot emészt fel a brit atomerőművek bezárása - becsülte meg a helyi nukleáris leszerelési hatóság. A testület társadalmi konzultációt sürget annak eldöntésére, hogy az elöregedett húsz létesítmény lebontását milyen ütemezésben és milyen forrásokból fedezzék. Anthony Cleaver, a hatóság elnöke szerint a legsürgetőbb feladat a sellafieldi atomerőmű radioaktív fűtőelem-tárolójának biztonságossá tétele, ezt követi a hatvanas-hetvenes években épült tíz Magnox típusú atomerőmű leszerelése. Az "atommentesítési" program költségét az előző kormány még csak 48 milliárd fontra becsülte, ez mára már az 56 milliárdot is meghaladta. Az extra kiadások sorra jönnek: a kiégett fűtőelemek megnyugtató elhelyezése újabb 5-10 milliárd fonttal növeli a költségeket. A pénzügyi nehézségek kiteregetése nem túl szerencsés időpontban történt - jelenti a Financial Times -, Londonban éppen most vizsgálják, szükség lesz-e újabb atomerőművek építésére ahhoz, hogy Nagy-Britannia eleget tudjon tenni a kiotói egyezményben vállalt levegőtisztasági normáknak, s tekintve, hogy a nukleáris áramtermelők károsanyag-kibocsátása egyenlő a nullával, ez kézenfekvő alternatívának tűnne.
Ukrajnában is kérdéses az elöregedett atomerőművek jövője, igaz, ott nem a bezárásukról, hanem élettartamuk meghosszabbításáról zajlanak a tárgyalások. Az ország ugyanis más, olcsóbb forrásból nem tudja pótolni az atomenergiát, ezért a felújítás tűnik a legjobb megoldásnak - írja a LIGABusinessInform.
Ukrajna öt atomerőművében 15 reaktor működik. A blokkokat összesen 13 ezer megawatt teljesítményre tervezték, azaz hétszer annyi áram termelésére képesek, mint a paksi atomerőmű, csakhogy rendszerint 80 százalékos kihasználtsággal működnek - részint a karbantartási munkák, részint a csökkenő a helyi fogyasztás miatt. Utóbbi azonban minden bizonynyal növekedni fog a következő évtizedekben, ugyanis - mint Ivan Plecskov energiaminiszter a BBC-nek jelezte -, a földgáz folyamatos drágulása miatt koncepcióváltás körvonalazódik keleti szomszédunknál: széntüzelésű erőművek és atomerőművek termelte árammal helyettesítik a gázt.
Franciaország is a beruházásokra voksol. Az állami Electricité de France (EdF) új generációs európai nyomott vizes reaktor (EPR) építését tervezi Flamanville-ben, Franciaország északnyugati partjainál. Ennek keretében egy 1600 MW-os EPR-blokk épülne fel, 3 milliárd eurós költséggel, ezzel kezdetét venné az 58 reaktorból álló atomerőműpark lecserélésének 2020-ig tartó folyamata - írja a NucNet.
Németországban a szeptemberi választások kimenetelétől függ az atomerőművek sorsa. A jobboldal győzelme esetén várhatóan átértékelnék a bezárási programot, s új egységek építése is lehetővé válna. Az RWE is ebben reménykedik, s egy új atomerőmű építését tervezi.
Pakson az atomerőmű húszéves élettartam-meghosszabbításáról, kapacitásbővítéséről van szó, az ország áramellátásának 38 százalékát adó létesítmény jövőjét meghatározó kérdésekben azonban politikai döntésnek kell születnie, legkésőbb 2007-ig. Az atomerőmű majdani lebontása ugyanakkor nem jelent egyszeri horribilis kiadást az állam számára, a nukleáris alapban erre folyamatosan gyűlik a pénz. Csakúgy, mint a 40 milliárd forintba kerülő és legkésőbb 2009-re elkészülő bátaapáti kis és közepes radioaktivitású hulladékokat befogadó mélységi tároló, valamint a kiégett fűtőelemek nyughelyéül szolgáló lerakó megépítésére. Az alapban 2017-re 350 milliárd forintnyi összegnek kell összegyűlnie a Paksi Atomerőmű Rt. befizetéseiből, hogy fedezni lehessen a bontási munkák költségeit.
