Sorozatos repülőbalesetek - a spórolás az oka?

Az elmúlt napokban két repülőgép-szerencsétlenség borzolta fel a kedélyeket világszerte. A Helios járatának vasárnapi és a West Caribbean Airways keddi katasztrófájában összesen 281 személy vesztette életét. A szerencsétlenségek nyomán egyre több emberben merül fel a kérdés: vajon nem a biztonságon spórolva próbálnak-e versenyelőnyhöz jutni az egyes légitársaságok. Az elmúlt évek fokozódó versenynyomásának hatására általános költségcsökkentési hullám vette kezdetét az Egyesült Államok légitársaságainál - derül ki az amerikai légiközlekedési hatóság (FAA) minap kiadott jelentéséből. A vállalatok próbálják minimalizálni gépeik állásidejét, külső cégre bízzák azok szervizelését, s gyakran éjszaka ellenőriztetik a gépeket. A hatóság szerint volt olyan légitársaság is, amely 2000 és 2003 között jelentősen növelte flottája méretét, de csökkentette a repülők szervizelésével foglalkozók számát - írja a Reuters.

Az idén a költségek lefaragását különösen megnehezíti a szárnyaló olajár, s mivel érdemi áremelésre a fapados cégek megjelenésével különösen kiélezetté váló versenyben egyik légitársaság sem vállalkozhat, a költségnyomás könnyen a biztonság rovására mehet. Ezt állítják az Expatica News szerint a belga pilóták is, akik szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb műszaki hibával is útjára bocsátják a gépeket. Egy-egy járattörlés a kiesett bevétel mellett presztízsveszteséget is jelent a cégeknek, amelyek ezért kevésbé óvatosak, mint pár éve. A Helios Airway járatának esete tökéletes példa erre a tendenciára, hiszen vannak olyan hírek, amelyek szerint a ciprusi cégnél tisztában voltak a nyomásszabályzó rendszer hibájával.

A diszkont-légitársaságoknál mindez a megcélzott rendkívül alacsony költségszint miatt fokozottan jelentkezhet. Arról azonban, hogy kockázatosabb-e fapados gépen utazni, megoszlanak a vélemények. A szakértők többsége úgy véli, nem kell jobban félnünk a diszkonttársaságok repülőin, a fapados gépeket üzemeltető vállalatok ugyanis legalább annyira érdekeltek a biztonságos utaztatásban, mint drágább versenytársaik - írja a BBC. Így szakértők szerint nincs korreláció a repülőjegy ára és a repülés kockázata között.

Tény viszont, hogy az alig néhány éves múltra visszatekintő diszkonttársaságok gépparkja sokkal fiatalabb, mint a hagyományos stratégiát követő konkurenseiké: míg a British Airways (BA) és az Air France-KLM flottájának átlagéletkora eléri a 8,5 évet is, a Wizz Air repülői például csupán kétévesek, s nem sokkal idősebbek ennél az EasyJet gépei sem. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy míg a BA 502 millió fontot (180,1 milliárd forintot) szánt 290 repülője szervizelésére tavaly, addig az EasyJet csak 102 milliót (36,6 milliárd forintot) fizetett 91 gépe karbantartásáért. Az egy gépre vetített költség 35 százalékos eltérése azonban alighanem jórészt azzal magyarázható, hogy a fiatalabb gépeknek szerényebb a karbantartási igénye.