Kárközösségek a zöldiparban
Kárközösségek létesítésére kér engedélyt a környezetvédelmi ipar vállalatai számára a biztosítékadási kötelezettség bevezetése kapcsán a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ). A szakmai szervezet szerint ezzel az ágazat szintjén jelentősen csökkennének a biztosítékadással járó költségek, továbbá az egyes kis- és középvállalkozások számára is elviselhető terhet jelentene a környezetvédelmi feladataik elvégzéséhez szükséges források garantált elkülönítésére szolgáló biztosítékadás.
A kötelezettség bevezetését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) szorgalmazza. Az elmúlt években ugyanis a gazdálkodó szervezetek tevékenysége következtében keletkezett környezetvédelmi károkat egyes esetekben az államnak kellett megtéríteni a felelős fizetésképtelenné válása miatt.
A tervezett kormányrendelet a környezetvédelmi, a vegy-, a textil-, a bőr-, a papír- és az élelmiszeripart, valamint a bányászatot érintené. Ezen iparágak szereplőinek az egyes tevékenységek felhagyásánál előálló környezetvédelmi feladatokra (ún. felhagyási biztosíték), valamint a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos költségekre (ún. működési biztosíték) kellene biztosítékot képeznie 2006-tól. Ennek formája lehet belföldi pénzintézetnél erre a célra tartósan lekötött pénzbetét, belföldi pénzintézet által nyújtott visszavonhatatlan bankgarancia, továbbá hitelintézettel, illetve biztosítási társasággal e célra megkötött fedezeti megállapodás vagy tartozásátvállalási szerződés.
A biztosítékadás indokoltságát nem vitatjuk, ám egy átgondolatlan intézkedés a hazai kis- és középvállalkozások egész sorát lehetetlenítené el, ezért szorgalmazzuk a közös teljesítés lehetőségét - fogalmazott kérdésünkre Székely Anna, a KSZGYSZ főtitkára. A szervezet javaslata alapján a hulladékkezelő szakcégek kárközösség(ek)et létrehozva vállalhatnának közösen garanciát a felhagyási és a működési biztosíték képzésére, s ennek jogi alapjait október végére ki is dolgoznák a KVM részére. A KSZGYSZ javaslatát már a környezetvédelmi tárca szakértői is vizsgálják, ám a végleges jogszabálytervezetet csak az öszszes érintett szakmai szervezettel folytatott egyeztetések befejezése után állítják össze.
A KSZGYSZ szerint ágazattól vagy cégmérettől függően akár több kárközösség is alakulhatna, az együttműködéstől elzárkózó vállalkozásoknak pedig egyénileg kellene gondoskodni a biztosítékadásról. Mindenesetre a közös teljesítés mellett szól, hogy nem nagy azon esetek száma, amikor egy cég jelentős mennyiségű veszélyes anyagot hátrahagyva szünteti be tevékenységét. Másrészt szakcégek esetében a közös teljesítést - pénzfizetés helyett - akár hulladékkezelési tevékenységben is le lehetne róni, s ezzel ágazati és céges szinten is tovább mérséklődnének a költségek.
