Maximált élelmiszer-"polcpénz"
Maximálná az élelmiszer-kereskedők által kért beszállítói "hozzájárulások" nagyságát a készülő ágazati etikai kódexben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Sirman Ferenc, a tárca miniszteri kabinetjének vezetője lapunknak elmondta: a mai elképzelések szerint a kereskedelmi hozzájárulások együttes mértékét kellene maximálni, amelyet az árucikkek átadási árának meghatározott százalékában lehetne megállapítani. Elképzelhető, hogy termékcsoportonként más-más százalékos arányra lesz szükség - tette hozzá.
A tárca élelmiszer-ipari főosztályának legutóbbi felmérései legalább tizennyolcféle olyan "sarcot" derítettek fel, amelyekkel a kereskedők pénzeket "szednek vissza" az élelmiszer-ipari vállalkozásoktól. A beszállító cégeknek sokszor olyan jogcímeken is fizetniük kell, amelyeket az APEH nem ismer el valós gazdasági eseményként. Ilyen a kereskedők által kért marketing-hozzájárulás: az adóhivatal már számos esetben vitatta, hogy a kiszámlázott összegekért az élelmiszer-ipari társaságok arányos ellenszolgáltatást kaptak. Így a kiszolgáltatott helyzetbe jutó vállalkozások a kifizetett díjakat nem számolhatták el költségként, és azok után nem igényelhették vissza az áfát sem. Ezért Sirman Ferenc szerint az etikai kódexben rögzíteni kellene azt is, hogy a kereskedők csak olyan hozzájárulásokra tarthassanak igényt, amelyek jogszerűsége támadhatatlan.
Gráf József agrárminiszter a nyáron jelentette be, hogy a tárca etikai kódexet dolgoz ki a teljes élelmiszer-gazdasági termékpálya számára. Ez az elvárható magatartási normákat, előírásokat és tilalmakat foglalná össze a mezőgazdasági alapanyag-termelésben, a feldolgozásban és a kereskedelemben. A kódex összeállítását az indokolja, hogy az EU-csatlakozás óta nőttek a feszültségek a hazai piacon, főként a fokozódó import és a silány minőségű termékek megjelenése miatt.
Az agrártárca az ágazati szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől szeptember 15-ig vár javaslatokat arra, szerintük mit kell tartalmaznia az etikai kódexnek. A termelők, a feldolgozók és a kereskedők képviselőivel kibővülő munkabizottság pedig az észrevételek alapján várhatóan a hónap végére dolgozza ki a dokumentum szövegtervezetét.
Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások maguk dönthetnék el, csatlakoznak-e a kódexhez - közölte a kabinetvezető. A dokumentum deklarálhatja viszont azt, hogy a gazdasági szereplők ne hozzanak forgalomba olyan külföldi termékeket, amelyek nem felelnek meg a magyar élelmiszerkönyv előírásainak. A tavalyi csatlakozás óta ugyanis a behozatalhoz az is elegendő, ha az árucikkek eleget tesznek valamely más tagállam élelmiszerkönyvi követelményeinek. A magyar kritériumok ugyanakkor több esetben jóval szigorúbbak.
