Nem biztonságos hazai munkahelyek
Több mint 13 ezer telephely munkabiztonságát ellenőrizte az első hat hónapban az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), a mulasztást elkövetőkre pedig közel 284 ezer forint bírságot vetett ki. Az OMMF adatai szerint az év első felében a 26 ezret is megközelítette azon vállalkozások száma, ahol nem voltak biztonságosak a munkaeszközök, és 11 ezernél is több volt azon cégek száma, ahol a munkahely vagy az üzem rossz állapota miatt róttak ki büntetést a felügyelők.
A munkabiztonsági előírásokat ötezer foglalkoztató nem tartotta be, hasonló nagyságrendben hiányzott az előírt dokumentáció, de a technológiai fegyelem megsértése, valamint az előírt felülvizsgálatok miatt is sűrűn szankcionáltak. Több mint négy és fél ezer cégnél hiányzott vagy nem volt megfelelő a kockázatelemzés. A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) egyébként 1998-tól írja elő a kockázatértékelést, az erre vonatkozó kötelezettséget 2001-ben meg is szigorították. A jelenlegi szabályzók szerint a kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek a baj megelőzésére. Elvégzéséhez csak ritkán, bonyolult esetekben kell laboratóriumi vizsgálatokat, tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés a már meglévő munkavédelmi követelmények szisztematikus teljesítését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a józan ész - hangsúlyozza a szabályzó.
A nem vagy nem megfelelően kivizsgált munkahelyi balesetek miatt is büntettek a munkabiztonságiak, méghozzá 2270 alkalommal. Az OMMF múlt évről készült munkabaleseti összefoglaló anyaga igen tanulságos, az apró figyelmetlenségekről vagy néha épp a véletlenen múló tragédiákról is beszámol. Az egyik ilyen eset Heves megyében történt, ahol egy mezőgazdasági erőgépvezető halt meg egy tehergépkocsi kerekének szerelése közben. A gumi felhasadt, a kitóduló levegő a dolgozót a tőle két méterre lévő falnak taszította, a lepattanó kerék pedig csigolya- és koponyasérülést okozott. A dolgozó a helyszínen életét vesztette. Tragédiával végződött egy zalai téglagyárban a karbantartási munka is. Az előkészítő üzemi gépkezelő és a karbantartó villanyszerelő a szekrényes adagoló "kapa" gépegységénél egy technológiai célból felszerelt infraérzékelő átalakítását kezdte meg, ám a berendezést nem fe-szültségmentesítették. A gépkezelő bemászott a munkatérbe, ütögette az érzékelőlemezt, eközben a berendezés váratlanul megindult, forogni kezdett, és a "kapa szerszám" tüskés tengelye feltekerte.
Az egyéni védőfelszerelés
hiánya miatt közel kétezer alkalommal rótt ki büntetést az OMMF, ám az sem ritka, hogy a felszerelés mellőzése okán kellett szankcionálniuk. A munkabalesetek jó része épp emiatt következik be, így jogos a több mint 1100 alkalommal kiszabott bírság. Tavaly a fővárosban történt, hogy egy betanított kőműves egy vasöntöde kupolókemencéjének javítását végezte, ahol a kupoló 80 cm átmérőjű helyén egyedül dolgozott, és egy 33 kilogrammos öntőkövet kellett 140 cm magasra felemelnie. Ám az öntőkő emelése közben megbillent, elesett, a kő a fejéhez vágódott, és a dolgozó a helyszínen meghalt. Fejvédő sisakot nem használt. Békés megyében egy villanyszerelő vesztette életét az egyéni védőeszköz hiánya miatt. Palatetőt javított, eközben körülbelül 5,5 méter magasságban a tető beszakadt alatta, és ő a betonaljzatra esett; súlyos fejsérülései következtében hunyt el.
Az első hat hónapban az OMMF adatai szerint összesen 11 430 vállalkozás követett el munkabiztonsági szabálysértést. (KI)
