Tájékoztatási kötelezettség
A gazdasági társaság tulajdonosainak megváltozásakor az ügyvezető fokozott gondossággal köteles tájékoztatni az új tulajdonosokat. Ennek elmulasztása rendkívüli felmondást alapozhat meg - figyelmeztetett a Legfelsőbb Bíróság az alábbi jogvitában.
Az ügy felperese egy évtizedig az önkormányzati közgyűlés által alapított kft. ügyvezető igazgatója volt. A munkáltatói jogkör gyakorlója, az önkormányzat közgyűlése rendkívüli felmondással szüntette meg munkaviszonyát, és azonnali hatállyal visszahívta ügyvezetői tisztségéből. Intézkedését azzal indokolta, hogy a közgyűlés tudomása nélkül hitelt vett fel, valamint keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötött, amelynek alapján a kft. két ingatlanát megterhelték. Az összesen 85 millió forintos hitelhez nem kérte ki sem a könyvvizsgáló, sem a felügyelőbizottság, sem a közgyűlés véleményét, előzetes döntését.
A volt vezető a munkaügyi bírósághoz fordult, kérve a felmondás jogellenességének megállapítását és anyagi igényének megítélését. A bíróság megállapította: az alapító okirat szerint a felperes kötelezettségvállalása legfeljebb a törzstőke 25 százalékáig terjedhet. Ezt a mértéket a felperes hitelfelvétele meghaladta. Megszegte ugyan munkaköri kötelezettségét, de az évek óta kialakult gyakorlatra figyelemmel magatartása - mivelhogy korábban is vett fel így nagyobb hitelt - nem volt súlyos, rendkívüli felmondásra okot adó. A másodfokú bíróság lényegében megerősítette az elsőfokú határozatot.
Az alperes az LB-től kért felülvizsgálatot, sérelmezve egyebek közt, hogy a jogerős ítélet nem tartotta jelentős mértékűnek a törzstőke 25 százalékát meghaladó hitelt. Az LB kifejtette: a perbeli időszakban - az önkormányzati választásokkal összefüggésben - változott a közgyűlés összetétele. Jóllehet az ügyvezető igazgató beszámolt az új közgyűlésnek a kft. súlyos helyzetéről, a hitelfelvételről nem adott tájékoztatást. Az új összetételű tulajdonosok joggal tarthattak igényt a teljes körű, gondos tájékoztatásra, és a felperes nem feltételezhette a korábbi szabálytalan gyakorlat folytatását az új testület elvárásainak tisztázása nélkül. Különös figyelemmel a kft. válsághelyzetére, az alapítói egyetértés nélküli, az alapító okiratban írt mértéket jóval meghaladó hitelfelvétellel és a vagyonmegterheléssel az ügyvezető súlyosan megszegte munkaköri kötelezettségét, s ez megalapozza a rendkívüli felmondást - szögezte le az LB.
