Toronymagas veszélyek az építőiparban
A munkahelyi rezgés, a magas, illetve alacsony hőmérsékletű helyen végzett munka, a nehéz terhek emelése és mozgatása, az ismétlődő mozdulatok, valamint a megerőltető testhelyzetben végzett feladatok - ezek voltak azok a területek, amelyeket veszélyességük szempontjából vizsgált a Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány (MKK), méghozzá különböző ágazatokban. A 2002-ben készült tanulmány adatai ma is helytállók. A felmérés tanúsága szerint Magyarországon - valamint 11 másik uniós tagországban - egyértelműen az építőiparban következik be a legtöbb munkabaleset és a legtöbb halálos szerencsétlenség. A szakemberek szerint ennek oka a szakképzettség és a munkavédelmi ismeretek hiánya, valamint az előírások betartásának mellőzése. Az alvállalkozói rendszerben a vállalkozási díj gyakran nem fedezi a munkavédelmi előírások megtartásának költségeit. A balesetek egy része azonban titokban marad, ugyanis az alkalmi munkavállalók magas aránya és a még jellemző feketemunka (ideértve a külföldi állampolgárok szabálytalan alkalmazását is) miatt a három napon túli munkabaleseteket hiányosan vagy egyáltalán nem jelentik be.
Az építőipar "eredményein" kívül a hazai számok és az EU-ban mért adatok más hasonlóságokat is mutatnak: a fa-, a fémfeldolgozás mindkét mérés szerint a veszélyes tevékenységek közé tartozik, elsősorban a veszélyes munkaeszközök elterjedt használata miatt.
Molnár Jenő, az intézmény igazgatója és a felmérés témavezetője szerint még nem érzékelhető a vizsgálat eredményeinek közvetlen hatása a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedésekben, statisztikákban. Biztató azonban, hogy a közös felméréshez hasonló együttműködés keretében egyre több olyan projekt átvételére és alkalmazására nyílik lehetőség, amelyet egy másik tagállamban fejlesztettek ki. Jó példa erre az a Németországban kialakított közérthető információs rendszer, amely magában foglalja az építőiparban használt vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályokat, a használatot megelőző intézkedéseket és a kezelési utasításra vonatkozó mintákat. Finnországban pedig kidolgoztak, majd az MKK rendelkezésére bocsátottak egy a környezet és a dolgozók védelmét célzó, a vegyi veszélyekre vonatkozó kockázatfelmérési módszert és oktatóprogramot. Ez az olyan kis- és középvállalatok számára készült, amelyek a nyomdaiparban, fémtermékek gyártásában, építőiparban, jármű-kereskedelemben, -karbantartásban és -javításban, valamint textil- és szőrmetermékek mosásában és száraztisztításában érdekeltek. (GdA)
