Akar ön lobbista lenni?

Érdekérvényesítő (lobbi-) szakreferensi szakot indított a héten a CEU Business School. A képzés kilenc hónapig tart, ezalatt olyan ismereteket kapnak a hallgatók, amellyel magabiztosan igazodhatnak el a jogalkotás útveszőjében, ezzel segítve a fő tárgyaló szakemberek munkáját. Az érdekérvényesítés elsajátításában olyan együttműködő partnerekkel dolgozik együtt az egyetem, mint a Noguchi Porter Novelli PR- és lobbiügynökség, amely gyakorlati példák bemutatásával teszi életszerűvé a kurzust.
Vágvölgyi Mihály, a Noguchi Porter Novelli kormányzati kapcsolatok igazgatója szerint a jogalkotás folyamata nem egyéni akciók sorozata, így ahhoz, hogy ténylegesen a gyakorlatban is betartható jogszabályok szülessenek, több minisztérium és egyéb intézmény összehangolt munkájára van szükség a közigazgatáson belül. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalában játszanak fontos szerepet az egyes érdekeket felvállaló lobbisták, illetve érdekképviselő szakembereket segítő munkatársak – hangsúlyozta. Mivel eddig csak egyetemi szinten indult lobbiképzés itthon, a CEU Business School hiánypótló képzést indított a rövidebb, mintegy 200 órás levelező oktatással.
Bár a lobbitörvény még az Országgyűlés előtt hever, és elfogadása várat magára, úgy tűnik, a hazai felsőoktatás már felfedezte magának a piaci rést. Míg a Budapesti Corvinus Egyetemen már korábban elindult a másoddiplomás lobbi szak, addig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen most indult el a lobbistaképzés. Mindkét oktatás posztgraduális, és négy féléven keresztül tart. Vágvölgyi Mihály szerint a külföldi tendenciák azt mutatják, hogy a lobbisták megbízásai havidíj (retainer) alapján történnek, ám a hazai megbízások leginkább sikerdíjasok. Előfordul a kettő keveréke is, vagyis a havidíjat a költségek fedezésére lérik el a lobbisták, ám a sikerdíj komoly mértékű, akár a retainer ötszöröse is lehet – fogalmazott a szakember.