Bajban az ország második legnagyobb húsipari cégbirodalma

Rendkívüli belső pénzügyi vizsgálat indult a Mónos Péter befektető nevével fémjelzett Carnex húsipari csoport egyik meghatározó cégénél, a miskolci Borsi Hús (BH) Rt.-nél – erősítették meg információinkat a vállalkozó környezetéhez tartozó források. Az ellenőrzés oka, hogy a BH idei vesztesége jelentősen meghaladja az előzetesen várt 200-300 millió forintot. Értesüléseink szerint hasonló okból pénzügyi (ön)vizsgálat folyik a csoport másik társaságánál, a gyöngyösi Falcotrade Rt.-nél is.
A váratlannak nevezett új helyzetben a társaságok közgyűléseket tartanak: tegnap a BH-nál került sor erre. Lapunk információi szerint a tulajdonosok csak a pénzügyi kontroll befejeződése után kívánják eldönteni, milyen lépéseket tesznek. Úgy tudjuk, az egyik lehetséges megoldásként felmerül a miskolci sertésvágás teljes leállítása is.
A Mónos-féle húsipari cégcsoport harmadik meghatározó cégénél, a Pápai Hús Rt.-nél nincsenek pénzügyi problémák – közölték lapunkkal szakértők. A társaságok – ideértve a szintén Carnex-érdekeltségű Miskolci Hűtőipari Rt.-t is – tavaly mintegy 52 milliárd forint nettó árbevételt értek el. E teljesítménnyel a Mónos-cégek ma a második helyet foglalják el a Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában lévő, legalább 65 milliárd forintos éves árbevételű Délhús és Pick mögött, illetve megelőzik a Román Gyula vállalkozó érdekeltségébe tartozó, 35-40 milliárd forintos Debrecen-Hús csoportot. A Pápai Hús Rt. 18,2 milliárd, a Borsi Hús Rt. 15,6 milliárd, a Falcotrade Rt. 12 milliárdos árbevételt ért el tavaly. A teljes Mónos-birodalom pedig – ideértve a baromfiipari érdekeltségeket is – csaknem 140 milliárd forintos forgalmat könyvelhetett el 2004-ben.
Sertéstermelőktől származó információink szerint a BH több beszállítójának is jelentős, akár százmillió forintot megközelítő összeggel tartozik. Húsipari szakértők az ügy kapcsán ismét emlékeztetnek arra, hogy a magyar húsipar nemzetközi szinten komoly versenyhátránnyal küzd. A minőségi sertés 350 forint körüli mai kilónkénti felvásárlási ára meghaladja a meghatározó uniós tagállamokban kialakult szintet a hazai állathiány miatt. Eközben egyre nagyobb teret hódít az import, és sokszor rossz minőségű, olcsó külföldi húsáru érkezik a hazai boltokba.
A feldolgozók számára hátrányosak az ármegállapításra szolgáló magyar hízóminősítési módszerek, és a 340 forintot (1,3 eurót) elérő sertésenkénti élelmiszer-vizsgálati díjak is magasabbak az alig hetven eurócentet kitevő európai uniós átlagnál. Mindezek miatt a húsipar nemzeti támogatásokra tartana igényt, és hatékonyabb fellépést sürget az igen komoly gondokat okozó feketegazdaság ellen. Szakértők szerint ugyanakkor a magyarországi vállalatcsoportok mérete még mindig nem elég nagy ahhoz, hogy versenyezni tudjanak az igazán jelentős európai uniós húsipari vállalatokkal. Ezért – hasonlóan az európai trendekhez – a hazai piacon is további koncentrációra lenne szükség.