Közlekedj okosan!
Valahányszor csökkenteni akarjuk a teherautók, buszok és taxik által okozott balesetek számát, mindig gondosan mérlegelnünk kell, hogy milyen nélkülözhetetlen és pótolhatatlan szolgáltatást nyújtanak a társadalom és a gazdaság számára – fogalmazott. Az IRU – amely a busz-, taxi- és teherautó-iparágat képviseli a világ 70 országában működő 180 tagegyesületén keresztül – mindig támogatta és támogatja a közlekedésbiztonság három kulcsfontosságú területét: az emberen, az infrastruktúrán és a járművön alapuló költséghatékony intézkedéseket.
Az Európai Bizottsággal együttműködve dolgozták ki az IRU közlekedésbiztonsági chartát. Az IRU nemzeti fuvarozói egyesületekből álló hálózata most ülteti át a gyakorlatba ezt, és annak intézkedéseit az összes országban. A charta egyebek között felsorolja azon intézkedéseket, amelyeket a közúti fuvarozási iparág minden szereplőjének végre kell hajtania azért, hogy a maguk részéről hozzájáruljanak a közlekedés biztonságához. Kimondja, hogy a fuvarozók kötelesek legalább egy megfelelő, a szakmába kerülés jogi feltételeiben meghatározott szintű szakképzettséget megszerezni. Sőt, ajánlatos a részvételük nemzetközileg elismert szabványokon alapuló, és az IRU akadémia által szervezett továbbképzéseken is. A charta cselekvésre buzdítja az illetékes hatóságokat, külön hangsúlyozva, hogy a kormányszervek feladata azon fuvarozók ösztönzése, akik innovatív közlekedésbiztonsági intézkedései túlteljesítik a törvény által előírt szintet; a biztonságos közúti infrastruktúra biztosítása; valamint olyan törvények érvényesítése, amelyek a közlekedésbiztonság és a mobilitás követelményeit egyaránt szolgálják.
Az MKFE-hez hasonlóan az IRU szilárd meggyőződése, hogy a határozott személyes elkötelezettség, a kauzális statisztikák és az összes érintett fél költséghatékony cselekvése jelenti a közlekedésbiztonság további javításának leghatékonyabb eszközét.
Ugyanakkor a gyakorlat bebizonyította, hogy – a gépjárművek ellenzőinek hajlíthatatlan totalitárius dogmáját visszahangozva – jóformán mindenhol ugyanazon két, megkövesedett cselekvési irányvonal mentén foglalkoznak a közlekedésbiztonság kérdésével; ezek az el nem kötelezett szóbeli agitálás és a járművek használatát vagy vásárlását korlátozó intézkedések bevezetése. Az egyik éppen olyan kevéssé hatékony, mint a másik, mert nem a valós tényeken és statisztikákon alapulnak.
Egy dologgal tisztában kell lennünk: a közlekedésbiztonság költséghatékony módon történő javítására vonatkozó politikai döntést csak akkor lehet hozni, ha az a haszongépjárművek által okozott balesetek fő okainak ismeretén alapszik, és azokra irányul. Ezért az Európai Bizottság és az IRU próbafelmérést indított a Tanulmány a tehergépjárművek által Európában okozott balesetekről címen, amely hét országban több száz, haszongépjármű részvételével bekövetkezett baleset okait elemzi.
Egy nemzetközi szintű elemzési módszertan segítségével a tanulmány információval szolgál majd a nehéz tehergépjárművek részvételével bekövetkező balesetek fő okairól, és költséghatékony közlekedésbiztonsági politikákra vonatkozó ajánlásokat kínál majd a döntéshozóknak.
De Sorgo Tibor, az MKFE ügyvezető elnöke elmondta, hogy Magyarországon 2003-ban közel 20 ezer, 2004-ben közel 21 ezer személyi sérüléssel járó közúti baleset történt. Ezek több mint öt százaléka emberéletet követelt, s több mint harmadában súlyos sérüléssel járt. A balesetek – az emberi tragédiák mellett – évi 100-120 milliárd forint veszteséget okoznak Magyarországnak. A balesetek alig több mint 10 százalékát okozták haszongépjárművel, azaz tehergépkocsival, illetve autóbusszal.
Szólt arról is, hogy a hatályos magyar közlekedéspolitika is rögzítette a közlekedésbiztonsági helyzet jelentős javításának feladatát. Cél, hogy a személysérüléses balesetszám 2010-re 30 százalékkal, a balesetben elhunytak száma is legalább ugyanilyen mértékben csökkenjen, 2015-re pedig ugyanezen értékek – az EU Fehér könyvében 2010-ig előírt mértékben – 50 százalékkal mérséklődjenek. Ezen adatok elérését a közúti forgalom növekedése mellett tűzte ki célul közlekedéspolitikánk, hiszen a prognózisok szerint 2015-ig a személyforgalom mintegy két és félszeresére, a teherforgalom 1,7-szeresére nő hazánkban.
