2006: elsőbbség a minőségnek

Magyarország jövője múlik azon, hogy mennyire eredményes a Nemzeti Fejlesztési Hivatal munkája – állítja Szaló Péter, az NFH elnöke. Az EU-tagsággal járó előnyöket a magyar társadalom a közösségi támogatásokkal azonosítja, ezért nagy várakozással, árgus szemekkel figyeli a pályázati intézményrendszer működését. Mindamellett, hogy a magyar államigazgatásban újszerűek az NFH feladatai, különleges a felelőssége is.

A most záruló évben a hivatal három területre – az európai uniós források tervek szerinti teljes körű igénybevételére, a 2007–2013 közötti időszak fejlesztési terveinek kidolgozására és az EU kohéziós politikájának kialakítása során a nemzeti érdekek hatékony képviseletére – koncentrált munkájában.

Ami a strukturális alapok felhasználását illeti, Magyarország teljesítménye nem különbözik a többi tagállamétól. Az I. Nemzeti fejlesztési terv végrehajtása jól halad: a második év végéhez közeledve a források több mint négyötöde gazdára talált, és a 2004–2006-os keret több mint kétharmadát támogatási szerződéssel már lekötötték az operatív programok irányító hatóságai.

Ha Magyarország mutatóit összevetjük például a régi tagállamok teljesítményével, azt látjuk, hogy hazánk nem teljesít rosszabbul, mint a tizenötök a végrehajtási periódus azonos szakaszában.

Ebben az összehasonlításban a Brüsszel által folyósított előlegen kívüli időközi átutalások tekintetében az ötödik helyen állunk – szögezte le az NFH elnöke. Míg a támogatások felhasználásában több évtizedes gyakorlatot szerzett Nagy-Britannia azonos idő alatt csak a teljes keret 0,6 százalékát tudta lehívni, addig Magyarország esetében ez az arány 4,9 százalékos. Az alacsony egy főre jutó GDP-jű Portugália – amely az „régi” uniós országok közül a legmagasabb, a GDP 3,7 százalékát kitevő támogatásban részesült – viszont kimagaslóan jól teljesít a támogatások felhasználásában.

A kedvezményezetteknek kifizetett támogatás összege az előlegekkel együtt meghaladja a százmilliárd forintot, a keret 15 százalékát, s ez egész Kelet-Európában messze a legmagasabb érték. A már végrehajtott fejlesztésekhez kapcsolódó, az EU felé elszámolt költségek nagysága túllépte a 45 milliárdot, a keret 7,1 százalékát. A régi tagállamok a jelenleg folyamatban lévő fejlesztési terveik hasonló szakaszában 4-5 százaléknál tartottak. A támogatás végső felhasználási határidejét – a megítélés évétől számítva plusz két esztendőn belül – meghatározó n+2-es szabály szerint a tényleges teljesítmény alapján kifizetett támogatás értékének 2006 végéig kellene elérnie a 8 százalékot. Ezt a határt a magyar I. NFT csaknem egy teljes esztendővel korábban, 2005 végére átugorja.

A kohéziós alap keretében rendelkezésre álló 1,4 milliárd euró uniós támogatás mintegy felére már aláírták a kiviteli szerződéseket, további 16 százalékára pedig folyamatban vannak a közbeszerzési eljárások. Az uniós kohéziós források 20 százaléka már meg is érkezett az országba. Ebből a pénzből folyik 32 nagyberuházás végrehajtása, egy további projekt pedig végső jóváhagyás alatt áll. Vagyis a magyar költségvetés minden problémája ellenére a fejlesztés üteme tovább gyorsul. A 2006-os büdzsében az EU által támogatott fejlesztésekre az idei összeg háromszorosa található.

„Közben pedig dolgozunk a következő időszak fejlesztéseinek előkészítésén is” – tájékoztatott Szaló Péter. A kormány 2005. júliusi határozata alapján 18 milliárd forintot költ a nagyprojektek következő generációjának kidolgozására, amelyek a várakozások szerint már 2007-től eséllyel pályázhatnak uniós támogatásra. Most zárult az országos fejlesztéspolitikai és területfejlesztési koncepciók parlamenti vitája. Ezekre építkezve várhatóan 2005 végére elkészül a 2007–2013-as fejlesztési célokat és prioritásokat összegző nemzeti stratégiai referenciakeret első változata, amelynek társadalmi vitája januárban indul, és a tervek szerint március végén fogadja el a kormány. Ez a stratégia az egyes operatív programokkal együtt alkotja az ország II. Nemzeti fejlesztési tervét. „A célunk az, hogy az Európai Unió felé meggyőzően demonstráljuk: Magyarország megfelelően készül a 2007-től rendelkezésre álló, lényegesen nagyobb támogatási keret fogadására és hatékony felhasználására” – hangoztatta az NFH elnöke.

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal ebben a folyamatban is a koordinátor szerepét tölti be, ágazati és regionális szinten egyaránt a partneri együttműködés keretei között segíti a fejlesztési célok és prioritások, az operatív programok európai uniós politikákkal harmonizáló kialakítását. „Folytatjuk a pályázati intézményrendszer finom hangolását, az eljárásrend egyszerűsítését és egységesítését, a pályázóbarát környezet megteremtését – ígéri a Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezetője –, hogy a pályázók és a kedvezményezettek optimális körülmények között tudjanak dolgozni.”

Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetésénél az intézményközi egyeztetés még hátravan, ám már most érdemes készülni a végrehajtásra – szögezte le Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a legutóbbi brüsszeli EU-csúcson elért megállapodás jelentőségét kommentálva. Természetesen készülnek a megfelelő közösségi szabályok, de tagállamként Magyarországnak immár módja van a lebonyolítás speciális szabályainak kialakítására is. Ezt a munkát mielőbb el kell végezni, mert a megfelelő hazai szabályozás jelentősen fölgyorsíthatja a pályázati rendszerben jelentkező gondok felszámolását – hangsúlyozta a miniszter.