A megdöbbentő bölcsőhalál

A világszerte elfogadott meghatározás szerint a SIDS hirtelen halál olyan, látszólag egészséges csecsemőknél, akiknél semmiféle kóros klinikai tünetet nem észleltek, amikor elalvás előtt az ágyba tették őket. Ma már egyre több olyan tényezőt ismerünk, amelynek szerepe van a hirtelen csecsemőhalál létrejöttében – mondta dr. Bálega Erika.

A legújabb vizsgálatok a SIDS-re való hajlam hátterében genetikai eltérést, így például szívritmuszavarhoz vezető génmutációt igazoltak. A SIDS áldozatainál a szívműködést, a keringést és a légzésfunkció szabályozását éretlennek találták. Ezek a csecsemők nem képesek arra, hogy az őket ért káros hatások kivédésére felébredjenek. A káros hatások között szerepel a túl meleg környezet, a dohányfüstös levegő, a hason fektetés, amely a kilélegzett levegő visszalélegzését eredményezheti, ezáltal szén-dioxid-emelkedés és oxigénhiány lép fel.

A genetikai hajlam miatt a SIDS egy családon belül megismétlődhet, ezért különösen fontos a nagyobb kockázatnak kitett csecsemők felügyelete. Ilyen esetekben a környezeti káros tényezőkre a családnak különösen nagy gondot kell fordítani. Ezért a csecsemőt háton kell fektetni, és biztosítani kell számára az egészséges, nem túl meleg, a dohányfüsttől mentes levegőt. Ha a vizsgálatok SIDS-re való hajlamot igazoltak, segíthet egy a baba légzését folyamatosan figyelő készülék, amely időben figyelmezteti a családot a bajra. Dr. Bálega Erika úgy látja, mivel nem lehet megjósolni, melyik csecsemő hajlamos a hirtelen bölcsőhalálra, s mivel a SIDS nem gyógyítható, a megelőzésre kell összpontosítani. Helyes, ha a szülők tisztában vannak a veszéllyel, és minden olyan tényezőre figyelnek, amely kiváltó okként szerepelhet. Az orvosoknak pedig az a felelősségük, hogy felhívják a szülők figyelmét a megelőzés lehetőségére.