Étvágyra ható fehérjék

Ismeretes az a megfigyelés, hogy a zsírszöveti sejtekben termelődő leptin hormonnak szerepe van az anyagcsere-egyensúly fenntartásában. Ez a hormon közvetlenül a hipotalamuszra hat, ezen az agyterületen van a szervezet éhség- és jóllakottságközpontja. Az itt elhelyezkedő receptorsejtek étvágygerjesztő és -csökkentő fehérjéket képesek megkötni. A leptin csökkenti az étvágygerjesztő és serkenti az étvágycsökkentő fehérjék termelődését, így végül is enyhül az éhségérzet. A másik hormonhatású anyag, a ghrelin, a gyomor és bél szöveteiben képződik, hatását az agyalapi mirigy növekedési hormonjának aktiválásával fejti ki. Növeli a táplálékfelvétel-ingert, erősíti az éhségérzetet, csökkenti az energiatermelést, fokozza a szövetekben a zsírlerakódást. A ghrelin lényegében a leptinnel ellentétesen hat.

Angol kutatók vizsgálatokat végeztek a leptinhatáshoz hasonló, PYY jelű bélhormon étvágycsökkentő hatásának összehasonlítására 12 kövér és 12 sovány ember esetén. A vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy a PYY infúziós kezelése a kövéreknél csökkenti-e az étvágyat és így a táplálékfelvételt. Ugyanis kiderült, hogy a leptin például az elhízottaknál nem enyhítette az étvágyat, szemben a soványakkal, akiknél viszont hatásos volt.

A leptineffektussal szemben a kövérek rezisztenciát mutattak. A PYY-kezelést követően tetszés szerint fogyaszthattak ételt. Azt találták, hogy a kövérek és a soványak csoportjában is körülbelül 30 százalékkal csökkent a 24 órás kumulatív kalóriabevitel. (VG)