Kiemelt városok a versenyképesség biztosításáért

A pólusváros program az országos fejlesztéspolitikai és területfejlesztési koncepciónak egyaránt markáns eleme – szögezte le Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke. Bár a parlamenti vita során számos kritika, sőt támadás is érte az elgondolást, az NFH vezetőjének meggyőződése: ez a program hatékonyan szolgálja 2007-től azt, hogy Magyarország megfeleljen a kor egyik nagy kihívásának, a versenyképesség megőrzésének és megerősítésének.
Versenyképességi pólusként azokat a városokat vették számításba, amelyeknek megfelelő tudományos, gazdasági, felsőoktatási, önkormányzati kapacitásuk van. A főváros mellett Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, továbbá társpólusként párban Székesfehérvár és Veszprém szerepel a programban.
A félreértések elkerülésére az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló parlamenti határozat 8. pontját a következőképpen egészítették ki: Az Országgyűlés „szükségesnek tartja a pólusokhoz kapcsolódó fejlesztési tengelyek, valamint a vonzáskörzetük dinamizálására képes nagyvárosok gazdasági térszervező szerepének megerősítését.” Csak példaként: Szegednél Békéscsaba és Kecskemét, Debrecennél Nyíregyháza és Szolnok, Győrnél Nagykanizsa, Sopron, Szombathely és Zalaegerszeg együttműködésére számítanak.
Szeged egyetemével, kutatóintézeteivel, innovációs felkészültségével jelenleg is nemzetközileg jegyzett és elismert tudásközpont – véli Botka László polgármester. A szegedi tudásgazdaság a meglévő kapacitásokból kiindulva a biotechnológia köré szerveződik. Az ilyen jellegű kutatások eredményeinek hasznosításához szükséges, részben önálló fejlesztési irányt alkot az anyagtudomány és a szoftveripar. A fejlesztéspólus program megvalósításakor figyelembe kell venni, hogy Szeged jelenlegi tudásipari háttere, intézményei komoly kapacitással bírnak, de a tudományos eredmények még nem eléggé hasznosulnak, a technológia- és a tudástranszfer intézményeit meg kell erősíteni. Emiatt a sikeres pólusfejlesztés záloga a vállalkozásfejlesztés és befektetésösztönzés szempontjának fokozott érvényesítése. „A gazdasági szerkezet innovációorientált átalakítását a régiós és a határ menti kapcsolatrendszerek erősítésével fogjuk megoldani, növekedési pályát kínálva ezzel a régiós szereplőknek is” – közölte a továbbiakban a Tisza-parti város első embere.
A szegedi központ fejlesztése két alapvető területen igényli az infrastrukturális feltételek megteremtését. Ezek egyike a külső és belső közlekedési elérhetőség javítása. Ez a polgármester szerint feltétele a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásnak, illetve az ipari és tudományos műhelyek dinamikus együttműködésének. A pólusprogram meghatározó része a repülőtér fejlesztése, az elektromos tömegközlekedés korszerűsítése, a nyugati feltáró út befejezése és egy – az elővárosi vasúti közlekedést is megoldó – Tisza-híd megépítése. A másik terület a pólus fejlődéséhez szükséges ingatlanfejlesztés megvalósítása, amely két alapvető területre összpontosít: egyfelől a high-tech tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlanfejlesztés – tudományos parkok – megvalósítására, másfelől az ipari fejlesztést támogató ingatlan – ipari parkok – feltételeinek biztosítására. A tervezett fejlesztések között kiemelt gazdasági övezetként szerepel a nyugati ipari-logisztikai tengely létrehozása is.
Kivételes helyzetben van Győr, mert 120 kilométeren belül fekszik Bécstől, Pozsonytól és Budapesttől egyaránt – kezdte városa központi szerepének alátámasztását Balogh József polgármester. Szerinte jól szolgálják majd a versenyképesség feladatainak teljesítését a Győrbe települt nemzetközi és hazai nagy-, közép- és kisvállalkozások, továbbá a város, a helyi gazdaság és a Széchenyi Egyetem együttműködése. Fejlesztési terveik között szerepel egy olyan lakópark kialakítása, ahol el tudják helyezni azokat a nemzetközileg kiemelkedő külföldi és hazai szakembereket, akiket a pólusfeladatokkal a városba tudnak csábítani.
Győrben a regionális technológiai és tudományos park kialakítása mellett a klaszterfolyamatok, a beszállítói hálózatok fejlesztését, Gönyűvel együtt országos kikötő építését is előirányozták. Fontosnak tartják a város megközelíthetőségének erőteljes javítását az M86-os, az M9-es észak–déli tengelye, továbbá az M81-es közút kiépítésével. A megközelíthetőség javítását szolgálta a péri repülőtér fejlesztése uniós támogatással, ezt tovább bővítenék és fejlesztenék. Logisztikai szempontból a legjobb helyzetben van a város – Budapestet nem számítva. Autómotor- és futóműgyártásban Győr pozíciója Európában szintén piacvezető.
A város azonban nem csak az innováció városa akar lenni – jegyezte meg a polgármester. Szívesen bekapcsolódna a világörökségi hálózatba is, hiszen Budapest és Sopron után itt van a legtöbb – 250 – védett műemlék.

Botka László, Szeged: A kormány pólusfejlesztési programja olyan lehetőség számunkra, amellyel hosszú távra meghatározzuk a város és térsége jövőjét. A lehetőségtől a cél eléréséig még hatalmas mennyiségű munkára, szervező- és konszenzusteremtő képességre van szükség.

Botka László, Szeged: A kormány pólusfejlesztési programja olyan lehetőség számunkra, amellyel hosszú távra meghatározzuk a város és térsége jövőjét. A lehetőségtől a cél eléréséig még hatalmas mennyiségű munkára, szervező- és konszenzusteremtő képességre van szükség. -->