Már izmosodik a hazai egészségfejlesztés

Elsősorban a hazánkban letelepült multinacionális vállalatok voltak azok, amelyek jelentős szerepet játszottak abban, hogy az egészségfejlesztés a munkahelyeken is megjelenjen – nyilatkozta a Világgazdaságnak Galgóczy Gábor, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgatója. Bár az egészségfejlesztésbe fektetett pénz nem eredményez látható profitot, sokan felismerték, hogy érdemes ezzel foglalkozni, hiszen egyrészt kevesebb megbetegedő munkavállalóval kell számolni, másrészt az ügyfélkör számára is egy jó ajánlólevél.

Mint azt az intézet igazgatójától megtudtuk, éppen a múlt héten adták át hazánkban az Amerikai Kereskedelmi Kamara által létrehozott Egészséges Munkahely Díjakat, amelyekkel az egészségfejlesztésben élenjáró vállatok törekvéseit ismerik el. Emellett az egészségügyi és a munkaügyi tárca minden évben meghirdeti Egészségbarát munkahely elnevezésű pályázatát, amely az előzővel ellentétben nemcsak erkölcsi, hanem anyagi elismerést is jelent.

A munkahelyi egészségfejlesztés körében kiemelten kezelik a dohányzás visszaszorítását, az egészségesebb táplálkozást, a testmozgás biztosítását, a különböző szűrővizsgálatokon való részvétel előmozdítását, de már nem szokatlan, hogy a lelki segítségnyújtás is szerepel a cégek terveiben. Galgóczy Gábor szerint ha egy menedzsment pénzbefektetéssel megteremti a lehetőséget arra, hogy az alkalmazottak egészségesebben éljenek, az a munkavállalót arra ösztönzi, hogy magánéletében is jobban odafigyeljen magára.

Kerek Judit, az Egészséges Munkahelyekért Egyesület titkára szintén bizakodásának adott hangot a hazai egészségfejlesztés kapcsán. Mint mondta, egyre kreatívabb és izgalmasabb ötletekkel találkoznak a pályázatokban. Ugyanakkor elismerte, hogy még nem mindenki tette magáévá ezt a szemléletet. A munkahelyi egészségfejlesztés jelentős anyagi befektetést igényel, és ezt az áldozatot nem mindenki akarja, igaz, nem is mindenki tudja meghozni – mondta az egyesület titkára.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelenleg azok az általában magasabban kvalifikált munkavállalókat foglalkoztató cégek áldoznak többet dolgozóik egészségéért, amelyeknél nehezebb pótolni a munkaerőt. Pedig a például csak idénymunkásokkal dolgozó vállalkozásoknak is szembesülniük kell azzal, hogy a kieső munkaerő pótlása legalább akkora anyagi megterhelést jelent, mint ha megelőznék a problémát. Kerek Judit megjegyezte: sajnos a magyar népességet még mindig nagyon rossz egészségi állapot jellemzi, és hiába segítenek a munkahelyeken, az állástalanokat ezekkel a programokkal nem tudják elérni.

Egyre jobban odafigyelnek a cégek hazánkban arra, hogy a munkahelyi egészségfejlesztést kiemelten kezeljék – állítják a szakemberek. A fejlődésre ösztönzően hatnak azok a programok, díjak és pályázati összegek, amelyek elősegítik az élhetőbb munkahelyi környezet megteremtését, és hozzájárulnak a munkavállalók egészségesebb életviteléhez. A probléma egyelőre abból adódik, hogy a pozitív szemléletet még korántsem mindenki vette át.