OMMF: munkabiztonsági körkép
A Zala megyére jellemző, fa- és olajipar szerkezetében, nagyságában bekövetkezett változások kihatottak a munkabiztonság területére is – mondta el lapunknak Körmendi Tibor, az OMMF Zala Megyei Felügyelőségének igazgatója. Mindkét ágazat működési kapacitása lecsökkent, és amíg a kitermelt olajmennyiség apadása nem hozott változást a munkabiztonsági mutatókban, addig a faipar területén romlott a helyzet. A zsugorodó bevételek mellett nincs lehetőség biztonságtechnikai fejlesztésekre. A nagyüzemi faipar helyett létrejött 1-2 főt foglalkoztató cég nem képes eleget tenni az alapvető követelményeknek sem. Többek között ezek a vállalkozások fogják érzékelni leginkább a felügyelőség erősödő szigorát. Ez a fokozottabb ellenőrzés természetesen kiterjed majd az építőiparra is, ahol a legmagasabb – 34 százalékos – a halálos balesetek aránya.
A mezőgazdaságot, az építőipart, a kereskedelmet, valamint a vendéglátást jelölte meg a térség gazdasági működésében legnagyobb szerepet játszó ágazatként Gugyela András, a OMMF Békés Megyei Felügyelőségének igazgatóhelyettese. Nehézséget jelent azonban a vállalkozásokat sújtó anyagi- és járulékterhek egyre növekvő nyomása. Sajnos a már szinte általánosnak tekinthető, a minimálbér szintjén megrekedt jövedelmekhez hasonlóan a munkabiztonság szempontjai is hátrányt szenvednek, és csak minimális mértékben veszik figyelembe azokat. Ennek ellenére a felügyelőség 2006-ban is – a képzési feladatok és a tanácsadás mellett – megpróbál megfelelő keretet biztosítani a munkabiztonsági fejlesztésekre, amelyhez pályázatok útján juthatnak hozzá a régió vállalkozásai.
Az ágazati fejlesztési igényekre és hiányosságokra mutatott rá Jenei Sándor, az OMMF Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Felügyelőségének megbízott munkabiztonsági igazgató-helyettese. Amíg az építőiparban gyakori a szabálytalan munkavégzés vagy a jogosulatlan gépkezelés eltűrése, addig a textil- és cipőiparban, valamint a papír- és nyomdaiparban a munkabiztonság szempontjából kedvező folyamatokkal találkoztak; a régi gépeket új, modern eszközökre cserélik le. Szélsőségek jellemzik a bútor- és asztalosipart, itt gyakori a régi géppark, ezeket a legtöbb helyen elavult állapotuknak megfelelően üzemeltetik. Gyakran hiányoznak a megfelelőségi nyilatkozatok, sőt az idegen nyelvű, lefordítatlan dokumentációk és gépkönyvek is gondot, vagyis veszélyforrást jelentenek.
A Duna mentén működő, tradicionális papír-, építőanyag-gyártó és vegyipari cégeknél hagyományosan jó a munkabiztonsági helyzet. Az elmúlt tizenöt évben betelepült járműgyártó és elektronikai nagyvállalatok, valamint az ezeket kiszolgáló és nekik beszállító cégek azonban már újfajta feladatok elé állították az OMMF Komárom-Esztergom Megyei Felügyelőségét – mutatott rá Csonka Rudolf igazgató. A betelepült multinacionális cégek már korszerű, biztonságos termelőrendszereket és technológiát alkalmaznak, így inkább a többórás munkába járási idővel és a feszítettebb munkatempóval összefüggésbe hozható baleset a jellemző. Ennek megfelelően a felügyelőség el szeretné érni, hogy a térség vállalkozásai megfelelő megelőzési stratégiát dolgozzanak ki.
A munkabiztonsági felügyelők balesetekre vonatkozó minősítési jogosultságát emelte ki a jövő évi munkájukat érintő változások közül leginkább Berta László, az OMMF Fővárosi és Pest Megyei Munkabiztonsági Felügyelőség igazgatója. Ha a sérült vagy hozzátartozója a felügyelőségnek jelzi, hogy az elszenvedett balesetet – a munkáltató állásfoglalásával ellentétben – munkabalesetnek tartja, akkor a felügyelő a helyzet feltárása és értékelése után kötelezheti a munkáltatót a történtek munkabalesetként való kezelésére. Változást hozott, hogy Budapestet és Pest megyét – felügyeleti szempontból – szeptember óta egy régióként kezelik. A város tömegközlekedése, a repülő- és hajóforgalom is komoly feladatok elé állítja a térség munkabiztonságért felelős intézményeit, szakembereit.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett elsősorban a gép- és az energiaipar fejlesztései határozzák meg a térség gazdasági arculatát, és így a munkabiztonsággal kapcsolatos feladatokat is – fejtette ki Perjési Zsolt, az OMMF Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Felügyelőségének igazgatója. Az M3–M30-as autópálya-építésekhez, a kereskedelmi áruházláncok beruházásaihoz és a lakóparkok kivitelezéséhez kapcsolódó építőipari tevékenység jelenti az egyik legnagyobb kihívást a megye munkavédelmi szakembereinek. Az építőipar magas baleseti mutatóiért az igazgató főként a megelőzési feladatok elhanyagolását teszi felelőssé. A megyében végzett kockázatértékelési vizsgálat azt mutatta, hogy a munkahelyi kockázatok felmérését a cégek egytizede sem végezte el.
