Jobb lesz az intézményrendszer
Nagyobb nyitottságot, hatékonyabb és gyorsabb pályázatkezelést ígér Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese 2007-től. Mint mondta, ezt határozták el az európai uniós források magyarországi felhasználását menedzselő intézményrendszer munkatársai éves konferenciájukon. Arról is döntöttek, hogy az intézményi szereplők a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek az egymástól való tanulásra.
Egységesebb és jobban koordinált lesz a pályázati rendszer az új uniós költségvetési periódusban, ehhez első lépésként március végéig elkészülnek a szükséges hazai rendeletek – közölte Heil Péter. Szólt arról is, hogy egyidejűleg az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek tematikus szakmai megbeszéléseket tartanak a 2007 és 2013 között rájuk váró feladatokról, s ezekre a tanácskozásokra meghívják a tervezőket is. Együtt összegzik a strukturális alapokra épülő I. NFT és a kohéziós forrásfelhasználás eddigi tapasztalatait, s a tanulságokat figyelembe veszik a második fejlesztési terv (II. NFT) kialakításánál.
Az NFH elnökhelyettese a strukturális és kohéziós alapoknál egyaránt kifejezetten jónak tartja Magyarország pénzügyi teljesítményét, szerinte az Európai Bizottság által számunkra kijelölt forrásfelhasználási kritériumokat teljesíteni tudjuk. A strukturális támogatásokra minden várakozást felülmúlt a pályázók száma, amely 2006. január 31-ig 30 836 volt, az 588,8 milliárd forint megítélt támogatással pedig a teljes, 2004–2006-os keret több mint 90 százalékát lekötötték. Ráadásul a kohéziós kifizetések terén az első helyre léptünk előre a visegrádi négyek (Cseh-, Lengyel-, Magyarország, Szlovákia) és Szlovénia együttes csoportjában 2005 folyamán – tájékoztatott Heil Péter.
A konferencián kritikai észrevételek is elhangzottak a túl hosszú pályázatkezelést illetően, ezért további és összehangolt egyszerűsítések végrehajtására ösztönzi a Nemzeti Fejlesztési Hivatal az irányító hatóságokat és közreműködő szervezeteket. Fokozott hangsúlyt kap az itt dolgozók teljesítményének mérése is, egyrészt a pályázók jobb kiszolgálása érdekében, másrészt, mert Brüsszel is szeretné látni, hogy mennyire hatékony az a 600 szakember, aki az EU támogatásával dolgozik a rendszerben. A jövőben normatív alapon működnének a ma még némelykor államigazgatási logikához görcsösen ragaszkodó közreműködő szervezetek: csakis az elvégzett munkáért kapják meg az őket megillető pénzt. Ugyanakkor az NFH elnökhelyettese azt is kilátásba helyezte, hogy arányosan csökkentik a pénzt, ha nem megfelelő a teljesítmény, végső esetben pedig még akár vissza is vonhatják a közreműködő szervezet megbízási szerződését. Az Egységes monitoring információs rendszer alapján ugyanis mindenki nyomon tudja követni, hogy saját maga miként halad előre, illetve hol/kinél akad el a munka. Emellett a közösségi támogatási keret és az egyes operatív programok irányító hatóságai maguk is független elemzőkkel értékeltették az eddig végzett munkát, tehát – ha nem dugják homokba a fejüket – maguk is látják, hol vannak a gyenge pontok.
