Csip a bőr alatt - közelít a Mátrix
Elfelejtették volna a számítógépjük passwordjét, avagy nem jut eszükbe a riasztójuk kódja? Gond egy szál sem, elég csak a karjukat a zárhoz avagy a számítógéphez közelíteni, s egy varázsütésre megoldódik a probléma. Boszorkányságról szó sincs, a megoldást mindössze egy csip jelenti, amelyet a karon, méghozzá a bőr alatt helyeztek el.
Egyeseknek talán a Miami helyszínelők egy korábbi része juthat eszébe, ahol az egyik menő diszkónál egy leolvasókészülékkel pásztázták végig az egyik hölgy felsőtestét, s a csip ez esetben egyúttal pénztárcául is szolgált. Úgy tűnik, korántsem utópia a bőrbe beültethető csip, amely ugyebár a házi kedvenceknél már megszokott. Igaz, a határátlépésekhez, a beazonosításaikhoz szükséges szerkentyű memóriája csekély, ám ennek kibővítése már aligha jelenthet gondot a szakembereknek.
Az utópiákban már hosszabb ideje szó esik az emberek és a számítógépek „összeolvadásáról”, amely az esetek többségében rémálomként van feltüntetve, elég csak a Mátrix trilógiára gondolni. Egyes vélemények szerint azonban a jövő jóval közelebb van, mint azt többen is gondolnák, s nem feltétlenül félelmetes.
A mindennapokban használt digitális eszközök már szinte hozzáidomultak az emberi testhez, hiszen a kamerákat, a memóriatárolókat, avagy az MP3-lejátszókat már kristályból készítik, dekoratív külsővel hozzák forgalomba, hogy minél vonzóbbak legyenek, s akár nyakláncként, fülbevalóként is hordani lehessen őket. Mobiltelefon nélkül már többen meztelennek éreznék magukat, korántsem meglepő, ha a kulcscsomón ott fityeg a USB flash memóriakártyájuk, avagy az iPodjukon fellelhető a teljes zenei gyűjteményük. A bluetooth technológia lehetővé teszi, hogy akár a napszemüvegeket is elektronikai eszközként használjuk fel, ráadásul a Motorola forradalmi újítását már szinte a láthatatlan jelzővel lehetne illetni. A várhatóan 2006 első felében napvilágra kerülő új fülhallgatója, a Motorola H3 Miniblue 33x41 milliméteres mérete ugyanis lehetővé teszi, hogy azt már a fül belsejében helyezhesse el a magánszemély, azaz kívülről nem is lehet észrevenni. A James Bond-rajongók vélhetően azt is örömmel veszik majd tudomásul, hogy a készüléken keresztül a zajos helyeken is kiválóan hallhatja a telefonálót, s külön mikrofonra sincs szüksége, hiszen az is a fülhallgatóba van beépítve. Ez is mutatja, többen már szinte szimbiózisban élnek a kommunikációs technológiákkal, s egyáltalán nem idegenkednek az újdonságoktól. Éppen ezért számukra egy csip beültetése semmiben sem jelent nagyobb procedúrát, mint a fogtömés.
A beültetés ráadásul meglehetősen egyszerű: a bőr alá kerülő csip – amelyet egy üvegampullában helyeznek el – nem nagyobb egy rizsszemnél, RFID (Radio Frequency Identification Device) technológián alapul, s összeköttetésben van egy leolvasóval, amelyet installálni lehet a számítógépre, illetve más elektronikai berendezésekre. Amint a csip tíz centiméterre megközelíti azt, a leolvasó felismeri és ellenőrzi az adatokat, s teljesíti a kért tevékenységet. A csip tehát ugyanazon az elven működik, mint amivel a biztonsági ajtókat ki lehet nyitni a kártya odahelyezésével, felhasználási módja pedig igen sokrétű: rá lehet csatlakozni vele a számítógépére, kinyithatja az ajtókat, avagy bezárhatja az autót.
Gyakorlati példákban ráadásul nincs hiány. A VeriChip anyacége, az Applied Digital Solutions tavaly megkapta az amerikai szövetségi élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) jóváhagyását, azaz a csip egészségügyi szektorban való felhasználása már elkezdődött. Bár 58 kórház adaptálta már a technológiát, s a várakozások szerint a számuk 2007-re 200-ra nőhet, kérdés, hány betegbe helyezik el a csipet. Mindeddig közel 60-ra tehető csak a számuk, amelyet a 200 dolláros árral magyaráznak, illetve azzal, hogy a biztosító sem támogatja ezt a rendszert. Jóllehet a szakemberek véleménye szerint a csip – amely az illető 16 számjegyű személyi azonosítóját tartalmazza – adott esetben életeket menthet, hiszen ezzel be lehet azonosítani a beteget, az orvosi kartonját rögtön kidobja a számítógép, ráadásul az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében – amennyiben nincs náluk a személyi igazolvány – is megoldaná a beazonosítás gondjait. A mexikói igazságügyi tárca néhány alkalmazottjába már beültetett csipet, amely jóval egyszerűbbé teszi számukra az épületbe való bejutást, míg az európai éjszakaiklub-láncolat, a Baja Beach Club „VipChip membership”-et ajánl VIP-vendégeinek. (FB)
Világszerte mintegy kétezer csipet ültettek már be, ráadásul a web is arról árulkodik, hogy egyre többeket érdekel: míg decemberben közel 2300-an olvasták Christian Rigby internetes fórumát, amely azoknak szól, akiket önszántukból „céduláznak meg”, addig januárban már több mint egymillióan látogattak el oda. Egyes vélemények szerint a bőr alá helyezett csip milliárdos üzletté nőheti ki magát az elkövetkező években, sőt eljöhet az az idő, amikor az újszülötteket már születésük pillanatában „megcédulázzák” a tb-számukat tartalmazó csippel.
