Elsőre sokaknak tetszik az NFT
A országosan reprezentatív nagymintás (3000 fős), személyes megkeresésre épülő kérdőíves közvélemény-kutatás első szakasza 2005 októberében zajlott, a másodikra pedig 2006 nyarán kerül sor. A felmérés célja az, hogy segítse az Európai Unió strukturális alapjai magyarországi eredményeinek bemutatását célzó kommunikációs kampány megtervezését és minél eredményesebb végrehajtását, valamint a kampány hatékonyságának érdemi mérhetőségét is.
Az első fordulóban a megkérdezettek 64 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az európai uniós csatlakozás óta Magyarország helyzete nem változott. Ugyanakkor 51 százalék látja úgy, hogy a következő években már kedvező hatással lesz a tagság a magyar állampolgárok életére, és 46 százalék bízik abban, hogy ezt a saját helyzetében is érzékeli majd. Az optimizmus okai: munkahelyi lehetőségek, az életszínvonal emelkedése, nyitott határok, a bérek növekedése.
Ugyanakkor 17 százalék feltételezi azt, hogy az európai uniós tagság a következő néhány évben nem lesz hatással általánosan az emberek életére, és 29 százalék ugyanezt várja a saját életére is. Emellett 13 százalék gondolja úgy, hogy a jövőben a tagság kis, de kedvezőtlen hatással lesz az emberek életére, és 14 százalék szerint ugyanez érvényesül a saját életükben is. Alig 6 százalék látja úgy, hogy a jövőben nagy és kedvezőtlen hatással lesz az emberek életére a tagság, és 6 százalék várja ugyanezt a saját életére vonatkozóan. A pesszimizmus okai: az infláció, a bérek változatlansága, a munkahelyek megszűnése, az életszínvonal csökkenése.
Azok, akik úgy látják (16 százalék), hogy javulás ment végbe Magyarország helyzetében a csatlakozás óta, elsősorban az energia- és hulladékgazdálkodás, környezetvédelem terén lezajlott változásra hivatkoznak, és megemlítik a fogyatékkal élők és a nemzetiségi kisebbségek helyzetének javulását is. Azok viszont (17 százalék), akik a helyzet kedvezőtlen alakulására panaszkodnak, a kedvezőtlen hatás okát a munkaerő-piaci helyzet romlásában látják.
A megkérdezettek 49 százaléka vallja azt, hogy Magyarország fejlődése és felzárkózása szempontjából jelentős, 13 százalék szerint pedig nagyon jelentős az uniós támogatás. Mindeközben 27 százalék azok aránya, akik szerint jelentéktelen az EU-forrás.
A megkérdezettek 28 százalékának van tudomása arról, hogy az EU-támogatások révén jelentős befektetések, fejlesztések történtek az országban. Közülük 39 százalék ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a lakóhelyén, városában nem tapasztalt ilyen munkálatokat, s 57 százalékos azok aránya, akik szerint nem történtek ilyen, őket személyesen érintő fejlesztések a közvetlen környezetükben.
A régiók lakói közül az észak-magyarországiak, a dél-dunántúliak és a közép-dunántúliak észlelnek térségükben az átlagosnál lényegesebb fejlesztésre utaló történéseket. Példákat azonban már csak 3-7 százalékuk tudott mondani.
Ki mit tud a Nemzeti fejlesztési tervről (NFT)? A válaszokból kitűnt, hogy az iskolázottabb kérdezettek magasabb százalékban hallottak már Magyarország legfontosabb fejlesztéspolitikai dokumentumáról. A főiskolát, egyetemet végzettek körében 57 százalékos ez az arány. Akik hallottak róla, azok legnagyobb százalékban (35 százalék) gazdaságélénkítő programnak tartják az NFT-t, amitől nő az ország versenyképessége és emelkedik az életszínvonal. Amikor a kérdezőbiztosok ismertették a terv lényegét, első hallásra szinte kivétel nélkül az összes megkérdezettnek tetszett.
Az operatív programokról már jóval kevesebben tudnak, és 70 százalék felett volt azok aránya, akik szerint őket személyesen nem érintik az azok keretében megvalósult beruházások.
