EU-küldöttek járják a régiókat
Az Európai Bizottság részéről nyilvánvaló a szándék, hogy érdemi partneri kapcsolatok kialakítására törekszik a magyarországi régiókkal – véli Répássy Helga, az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) elnökhelyettese. Ezt bizonyítja a látogatássorozat. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt is tükrözik, hogy mindkét fél komolyan veszi ezt a találkozást, az információcserét, és hatékony együttműködésre törekszik.
A regionális főigazgatóság képviselői részletesen ismertették az Európai Unió kohéziós politikáját, a várható végrehajtási rendeleteket, és felhívták a figyelmet az azokkal kapcsolatos tennivalókra. A régiók bemutatták operatív programjaikat, a regionális fejlesztési ügynökségek referenciáit, azt, hogy a régió más intézményeivel együttműködve mennyire képesek az érdekérvényesítésre és a programok végrehajtására.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján a kohéziós politika második, a versenyképességet és a foglalkoztatást előtérbe állító célkitűzése alá sorolták be 2007-től Közép-Magyarország régiót, amelyhez Budapest és Pest megye tartozik: az itt lakók 1,86 milliárd euró forrásra számíthatnak az EU új, hétéves költségvetési időszakában. Aligha vállal könynyű feladatot Fésüs Gabriella, aki egy éve dolgozik Brüsszelben, és a regionális főigazgatóságon ennek a régiónak a felelőse lesz, hiszen a budapesti találkozáson is szembesülnie kellett azzal, hogy még mindig nem nyugodtak meg a kedélyek amiatt, hogy nem járt sikerrel Pest megye „válási szándéka”. Szabó Imre, a megyei közgyűlés elnöke újólag emlékeztetett arra, hogy a térségi felzárkóztatásra kormányzati ígéret van, Lukovich Tamás, a regionális fejlesztési ügynökség igazgatója pedig az erős mentális határok lebontására, bátor regionális politikára biztatta a tanácskozás résztvevőit.
Az összejövetelen vita alakult ki a housing (épület- és lakónegyed-felújítás) lehetőségeiről. Carsten Rasmussen, a regionális főigazgatóság képviselője szerint ez nem az a terület, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővüléséhez. Elismerte, hogy lehet erre a célra támogatást kérni jogosultsági elven a regionális operatív programok három százalékának erejéig. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a maga részéről szívesebben venné, ha az európai adófizetők pénzét nem magánházak, hanem középületek felújítására fordítanák. A dán szakember végül meghívást kapott egy paneltúrára a tanácskozás résztvevőitől.
Ezek a találkozások azért is rendkívül hasznosak, mert rávilágíthatnak a támogatási igények, a regionális operatív programok esetleges buktatóira – összegezte a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) eddigi tapasztalatait Kleinheinz Ferenc főosztályvezető. Szerinte életbevágóan fontos ezeknek a régióknak, hogy minden rendben legyen, hogy megfeleljenek a kormányzati és a brüsszeli bizalomnak. Ráadásul ez a látogatássorozat egyfajta vizsga is: a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek bebizonyíthatják, hogy képesek menedzselni a régió fejlesztéseit. Szerinte nyilvánvalóan szükség van az adminisztratív és informatikai kapacitás javítására.
Észak-Alföld volt az első állomás, amelyet felkerestek az Európai Bizottság képviselői. Debreczeni Ferenc, a regionális fejlesztési ügynökség igazgatója igen kedvezően értékelte a találkozást, mert az azt bizonyította, hogy Brüsszel elfogadta Magyarország esetében az önálló regionális operatív programokat. Értékelte azt is, hogy nem régióból elszármazó személyt jelölt ki a bizottság Észak-Alföld mellé, s ez arra vall, hogy Brüsszelben odafigyelnek az összeférhetetlenség és a szubjektív megítélés elkerülésére. Saját ügynöksége teljesítőképességének alátámasztására az igazgató elmondta, hogy 2003–2006 között 60 milliárd forint értékben menedzseltek projekteket az I. Nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programja, valamint a hazai decentralizált területfejlesztési és innovációs pályázatok keretében.
