Nem szűnnek a hiányosságok és a szabálytalanságok
Nem szűnnek a hiányosságok és a szabálytalanságok a cégek munkabiztonsága terén, annak ellenére, hogy a felügyelők feltárják azokat, sőt intézkednek is a megszüntetésük érdekében – mondta el lapunknak Arató Zoltán, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Észak-alföldi Munkabiztonsági Felügyelőségének megbízott igazgatója. A megoldást a megfelelő irányú szemléletformálás mellett az érdekeltségek átalakításában és az anyagi jellegű szankcionálás átszervezésében érdemes keresni.
A munkabiztonság megfelelő színvonalon tartásában csak optimális esetben érdekelt minden érintett, vagyis a munkaadók, a munkavállalók és a hatóságok. Sajnos több munkáltató rövid távú és téves felfogása szerint a biztonságra költeni luxus, kidobott pénz, a dolgozók vigyázzanak magukra. Sőt, ha megtudják, hogy a környéken felügyelők járnak, inkább hazaküldik munkásaikat, hiszen ha nincs munkavégzés, nincs szabálytalanság – számolt be tapasztalatairól Arató Zoltán. Látható, hogy a mai magyar viszonyok mellett a legtöbb vállalkozó – különösen rövid távon – nem érzi magát érdekeltnek a munkavédelem finanszírozásában, sőt kifejezetten ellenérdekelt pozíciót foglal el. A dolgozók viszont az állástalanságtól való félelmükben nem merik megkövetelni a munkavédelmi eszközöket, a biztonság hiányában eszükbe sem jut közvetlen veszélyre való hivatkozással megtagadni a munkavégzést.
Arató Zoltán úgy véli, segítené az érdekeltségek kialakítását az is, ha az egészségbiztosítási járulék eltérő szintű lenne az olyan munkáltatók esetében, amelyeknél a munkavédelem hosszú évekre visszamenően jó, és az olyan cégnél, ahol a baleseti mutatók rosszak, és nem költenek a munkavédelemre. Ha a gépjárművek kötelező baleset-biztosításához hasonlóan bonus-malus rendszert vezetnének be a járulékok számításánál is, a munkáltatók érdekeltté válnának a munkavédelem fejlesztésében. A balesetek kapcsán megítélt kártérítéseknek – bár az utóbbi években jelentősen nőttek – még mindig nincs visszatartó erejük, egyes munkáltatók jelentős kárigény esetén inkább csődbe viszik a vállalkozásukat, mint hogy fizessenek. Javulást eredményezhet viszont a 2006. január elsejével bevezetett régiós felügyelőségi rendszer egységesebb hatósági feladat-végrehajtási rendszere. A felügyelőségeknek korszerű informatikai eszközök állnak rendelkezésükre, amelyek segítségével a helyi vezetők megismerhetik a régióhoz tartozó többi megye felügyelőinek intézkedési gyakorlatát, és nyomon követhetik a több megyében munkát vállaló cégek megyén kívüli tevékenységét is. Az ellenőrzéseket ugyancsak veszélyeztető korrupció visszaszorítására példaként Arató Zoltán a dán szisztémát említette, amelyben az ellenőrizendő céghez minden alkalommal véletlenszerűen választja ki a számítógép az eljáró felügyelőt, így nem alakulhat ki tartós kapcsolat az ellenőrző és az ellenőrzött között.
Hatékonyabbá lehetne tenni a súlyos balesetek kivizsgálásának gyakorlatát is. Az azonnali kivizsgálást igénylő, súlyos esetekhez a munkáltatók mindig kénytelenek kihívni a mentőket és a rendőrséget. A helyszínelőkkel kötött megállapodás alapján hamarabb szereznének tudomást a balesetről, mint a cégtől.
A felügyelőségek tapasztalatai már megerősítették, hogy csupán hatósági eszközökkel nem lehet munkavédelmi morált kialakítani, ehhez nagyobb mértékű társadalmi összefogás is szükséges. Arató Zoltán úgy véli, ha a szakma területi képviselői, vagyis a munkavédelmi vállalkozók, megbízottak, munkáltatók és munkavállalók mellett a szélesebb közvéleményt, vagyis a dolgozók hozzátartozóit is ellátják a szükséges információkkal, ők is megnyerhetők a munkavédelem ügyének. Ha ezt a két tájékoztatásra vonatkozó célkitűzést ötvözik a következetes hatósági ellenőrzésekkel, akkor a munkavédelmi helyzet feltétlenül magasabb szintre emelhető.
