Összefogás az autóiparban
A Honda nem áll egyedül e téren: az amerikai autógyárak, kormányzati támogatással, szériagyártásra érett üzemanyagcellás autókat kívánnak kifejleszteni. A programban a General Motors, a Ford, a DaimlerChrysler és a Hyundai autógyár, a ChevronTexaco, a BP és a Shell olajvállalat, továbbá a hidrogén-üzemanyagcellák legnagyobb előállítója, a Ballard Power Systems vesz részt. A fejlesztéshez az érintett vállalatok és a kormány fele-fele arányban 380 millió dollárral járultak hozzá.
A mai üzemanyagcellák működése azonban szénhidrogénen, földgázon alapul, amelynek hidrogéntartalmát használják fel az ilyen járművek, s azzal elektromos meghajtás számára áramot fejlesztenek. Egyelőre az az előnye az üzemanyagcellás járműnek, hogy hatásfoka mintegy 15 százalékkal haladja meg a belső égésű motorok közel 40 százalékos hatásfokát, és nem bocsát ki káros anyagot. A másik oldalon viszont a jármű magas előállítási költségei állnak.
Szakértők szerint az üzemanyagcella csak út a távlati cél, a hidrogénhajtású autó felé, ám a hidrogén kezelése igen nehézkes, és a jövő fejlesztőinek meg kell oldaniuk a biztonságos tankolás feladatát is. Ezért a hidrogénhajtású járművek elterjedésére nem számíthatunk 15 éven belül. Ennek ellenére több cég is folytat kísérleteket, legutóbb a FIAT jelentkezett a Panda hidrogénhajtású példányával.
A Mercedes-Benz több mint tíz éve folytat üzemanyagcella-kísérleteket, és a több mint száztagú kísérleti járműpark eddig 90 ezer üzemóra alatt 1,5 millió kilométert tett meg. A PSA Peugeot Citroën csoport pedig januárban avatta fel kutatóközpontját, ahol hidrogénellátású üzemanyagcellával felszerelt elektromos gépjárművek – elsőként kishaszonjárművek – fejlesztésén dolgozik.
Az üzemanyagcellánál jóval elterjedtebb alternatív hajtásrendszer az úgynevezett hibrid, a belső égésű és a nagy nyomatékú elektromotor kombinációja, amely fékezéskor energiát táplál az akkumulátorba. Ezzel a technológiával minden nagy autóipari csoport olyan szinten foglalkozik, hogy sorra mutatják be kísérleti és/vagy sorozatgyártásra érett modelljeiket. Igaz, a Toyota már 1997 óta forgalmazza a Priust, amelynek második generációja Európában elnyerte a 2005. Év autója címet, s amelyből máig mintegy 400 ezer kelt el a világpiacon.
A General Motors leányvállalata, a Saab is hibrid autó építését tervezi, amely a GM technológiáját hasznosítja. Svédországban ugyanis az alternatív üzemanyaggal működő autók előállítását, használatát, sőt a parkolást is támogatja a kormány, így könnyítve meg a környezetbarát technológiák széles körben való elterjedését.
A BMW csoport, a DaimlerChrysler (DC) és a General Motors is közös hibridhajtómű-fejlesztésre készül. A DC és a GM már augusztusban megállapodott az együttműködésről, a BMW pedig szándéknyilatkozatban vállalta, hogy csatlakozik hozzájuk. Az már eldőlt, hogy Michigan államban egy új közös központ fejleszti a modulrendszerű berendezést és annak egyes komponenseit: a villanymotorokat, a nagy teljesítményű elektronikát, a kábelezést, a biztonsági berendezéseket, az akkumulátort és annak vezérlését. A három világcég együttműködése ugyanakkor nem zártkörű. Amint azt Tom Stephens, a GM Powertrain alelnöke kijelentette: szövetségük nyitott más partnerek felé is, a cél, hogy a ma még drága hibrid hajtás olcsóbb legyen.
Ugyancsak a költségcsökkentés miatt határozott úgy a Volkswagen és a Porsche, hogy szövetségre lép a hibridfejlesztés terén. Az őszi frankfurti autószalonon pedig be is mutatták az Audi az idén piacra lépő szabadidő-autója, a Q7 hibrid változatát is.
Vannak azonban új törekvések is a hibridfejlesztésben. A Mercedes-Benz például 3 literes V6 dízelmotort használ Bluetec Hybrid járművében. A Citroën pedig bemutatja Genfben a C4 modellje hibrid változatát, amelyben az elektromos motorral 1,6 literes HDi dízelmotor működik együtt. Gyári adatok szerint a kocsi átlagfogyasztása 2,5 literrel kisebb, mint a sima dízelmotorosé, mindössze 3 liter.
A világ egyetlen Wankel-motor-gyártója, a Mazda ugyancsak a genfi szalonon jelentkezik egyterűjének, a Mazda5-nek olyan hibrid változatával, amelynek bolygódugattyús motorja benzinnel – és tartályból – hidrogénnel egyaránt működik.
fogyasztó négyajtós kocsi alapára a bonyolult technika miatt ugyanakkor hétmillió forint, ezért tavaly csupán 57 kelt el Magyarországon.
fogyasztó négyajtós kocsi alapára a bonyolult technika miatt ugyanakkor hétmillió forint, ezért tavaly csupán 57 kelt el Magyarországon.-->
