Új szerepkörben a Mavir Zrt.
A Mavir működésének utóbbi öt éve új fordulatot vett azzal, hogy visszakerült a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. közvetlen irányítása alá. Előzőleg, 2001. január 1-jétől a korábbi Országos Villamos Teherelosztó önálló részvénytársaságként, Mavir néven szerveződött ki az MVM-ből. Ettől kezdve a hazai villamosenergia-rendszerben ISO-ként (ISO – Independent System Operator, azaz független rendszerirányító) működött. A mostani változás szerint visszakerült az MVM irányítása alá, ám mint TSO (TSO – Transmission System Operator, vagyis hálózati rendszerirányító), eddigi függetlensége megőrzése mellett. Egyúttal megkapta az országos nagyfeszültségű hálózat tulajdonjogát, valamint a hálózat működtetéséért, fejlesztéséért is felel. Ez azért is jelentős feladat, mert rengeteg bírálat hangzik el az áramszolgáltatók és nagyfogyasztók részéről, hogy kevés a versenyképes áron hozzáférhető villamos energia. A hazai erőművek többsége drágán termel, az olcsó import beszerzését pedig gátolja a szűkös határkeresztező kapacitás.
Tari Gábor, az MVM korábbi, a Mavir jelenlegi hálózati igazgatója elmondta: az MVM-ben elkezdett munkát folytatják. Az alapfeladat a hálózati ellátás biztonságának szinten tartása, illetve lehetőség szerinti fejlesztése. Sajnos az alállomások és távvezetékek egy része 30, sőt 40 éves, vagyis rendkívül elavult. Éppen ezért azt tűzték ki célul, hogy 2010–12-re az összes, még fel nem újított alállomást és távvezetéket korszerűsítik. Ennek a forrásigénye elég jelentős, mai áron számolva évi 9-10 milliárd forint.
Természetesen a felújításokkal együtt fejleszteni kell a hálózatot is, amelynek szintén elsősorban az ellátás biztonságát kell szolgálnia – emelte ki Tari Gábor. Ezek a munkák részben a határkeresztező kapacitások növelését, részben a belső hálózat fejlesztését jelentik. Talán a legfontosabb a Győr–Szombathely közötti 400 kV-os hálózat, amely Nyugat-Magyarország térségének ellátását fogja javítani. A munka két éve kezdődött, és várhatóan a jövő év végére tervezett határidőnél hamarabb, még az idén ősszel átadják. Ennek szerves folytatása lesz egy hurokzáró vezeték elkészítése Szombathely–Hévíz irányában. Ez a vezeték a belső biztonság mellett az észak–délnyugat irányú tranzitáramlás biztonságát is elősegíti. Ez az irány lehetőséget adhat majd egy esetleges Graz felé menő osztrák kapcsolat kiépítésére is, de ehhez az osztrák oldalon még egyéb bővítéseket kellene elvégezni.
Szűk a határkeresztező kapacitásunk Szlovákia felé, ezért tervezik a Sajóivánka–Rimaszombat 400 kV-os összeköttetés megépítését, de ehhez még a szlovák belső átviteli kapacitást is növelni kell. Megkötötték viszont a szerződést a Békéscsaba–Nagyvárad 400 kV-os távvezeték megépítésére. Várhatóan 2008-ra elkészülhet a hálózat, amelynek folytatása lehet egy kicsit távolabbi jövőben a Nagyvárad–Debrecen összeköttetés kiépítése. Szintén fontos Pécs térségének ellátását javítani, ezért Horvátország felé egyeztetés alatt van a Pécs–Ernestinovo 400 kV-os vezeték megépítése. A szomszédos partnerrel kötött szerződés alapján ugyancsak tervben szerepel Szlovénia felé a Hévíz–Cirkovce 400 kV-os
összeköttetés megteremtése, amely a magyar oldalon gyakorlatilag elkészült, a szlovén oldalon a vállalt határidő 2008.
Tari Gábor szlovák viszonylatban elmondta, hogy alternatív változatként szerepel egy Győr– Pozsonypüspöki összeköttetés is. A fenti fejlesztések 2010-ig számolva legalább 18-20 milliárd forintot jelentenek. A hálózatfejlesztésekre vonatkozó terveket kétévente kell benyújtani a Magyar Energiahivatalnak, majd ha jóváhagyják, akkor kezdődhetnek az egyeztetések, tervezések és a kivitelezés.
