Kvótahiányra készül a Mol Rt.
Ennek leglényegesebb eleme, hogy a cég együttesen kezeli érintett létesítményeit, ugyanis ezek egy része várhatóan a szükségesnél kevesebbet kap az egyenként egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosító egységből, miközben más helyeken némi kvótatöbbletre lehet számítani – közölte kérdésünkre Rácz László, a Mol tanácsadója.
A kvótakereskedelem a Mol húsz létesítményét érinti Magyarországon és a Slovnafton keresztül Szlovákiában. Ezek az ismertté vált tervek szerint a 2005–2007-es időszakban összesen 13 millió kibocsátási egységgel gazdálkodhatnak, közel fele-fele arányban a két országban. A létesítmények közül a Mol és a Slovnaft olajfinomítói fedik le a teljes kvótakeret több mint felét, míg a fennmaradó hányadon a csoport más üzemeiben használt tüzelőberendezések osztoznak. A számítások viszont azt mutatják: a Molnak összességében több százezres kvótahiánnyal kell szembesülnie. A vállalat straté-giája szerint ezt a hiányt a kibocsátást csökkentő energiahatékonysági fejlesztésekkel, valamint piaci vásárlásokkal pótolják. A Molnál már 2002 óta előnyt élveznek a szén-dioxid-emissziót csökkentő beruházások, ám a külső vásárlásoknál a cégnek így is jelentős költségekkel kell számolnia, mivel a kvóták piaci ára jelenleg darabonként több mint 27 euró. Magyarország jól áll az üvegházhatású gázok kibocsátására Kiotóban tett vállalások teljesítésében, ezért érthetetlen, a hazai létesítmények miért nem kapnak elegendő kvótát ahhoz, hogy ne kényszerüljenek költséges külső vásárlásokra – fogalmazott Rácz László. (Magyarországon összesen az időszakra 93,7 millió kvótát osztottak ki.) A szakember szerint a bizonytalanságot fokozza a kibocsátási egységek kiosztásának csúszása, miközben a jogszabályok azt sem tisztázzák pontosan, hogy a külföldön végrehajtott fejlesztésekkel a magyar cégek szerezhetnek-e többletkvótát.
Mintegy 9,4 milliárd euró értékben kötöttek tavaly megállapodásokat a nemzetközi piacokon a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelmi rendszerében, ez drámai növekedés az egy évvel korábban mért 377 millió euróhoz képest – írta az Environmental Finance Online News. Az 1997-es kiotói megállapodáshoz köthető „tiszta fejlő-dési mechanizmus” szerződések keretében a 2004-es 188 milliót követően tavaly 397 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kvóta adásvételéről született egyezség, az Európai Unió kereskedelmi rendszerén belül pedig egy év alatt 17 millió tonnáról 362 millióra nőtt az értékesített kibocsátási egységek mennyisége.
