Sláger az alvó repülőtér

A következő egy-másfél évben az alulfejlett, egyelőre kisforgalmú, de nagy növekedési potenciálú közép- és kelet-európai repülőterek kerülnek a befektetők figyelmének középpontjába. Főleg azok, amelyek az EU-hoz hamarosan csatlakozó Romániában, Bulgáriában és Horvátországban vannak, de a légitársaságok előbb-utóbb növelik jelenlétüket Ukrajnában is, így az ottani légikikötők is felértékelődnek.

A kijevi nemzetközi repülőtér lehet az újabb szerzeménye a cseh Penta befektető cégnek, amelynek már van érdekeltsége a szintén ukrajnai zsuliani objektumban. A versenyhivatal jóváhagyása után várhatóan a közeljövőben Pozsony és Kassa repülőterének résztulajdonosa is lesz, míg a prágai Ruzynénél a kifutópálya építésében vesz részt. Marek Dospiva társtulajdonos szerint a délszláv és a balti államokban is lehetséges célpontok után kutatnak.

Feltehető, hogy a ferihegyi privatizációból kimaradt német Fraport is próbálkozik Kijevben. Legfőbb ügyfele, a Lufthansa ugyanis látványosan növeli kelet-európai, köztük ukrajnai jelenlé-tét. Szintén versenybe szállhat az ugyancsak német Hochtief és a spanyol Ferrovial. Utóbbit ugyan másodszor is kikosarazta a Ferihegyen is főtulajdonos BAA, de például Lengyelországban már jó pozíciói vannak.

A mind gyorsabban fejlődő lengyel légipiacon legutóbb Wroclaw keltette fel a befektetők érdeklődését. Az önkormányzat által is felügyelt légikikötőben 100-120 millió zlotys terminálbővítést és más beruházást fontolgatnak, amelyekhez magántőkét is szeretnének bevonni. A munkálatokat 2008 végéig szeretnék befejezni.

További négy-öt lengyel repülőtéren összesen 600-700 millió zlotyt költenek arra, hogy alkalmassá tegyék az objektumokat a schengeni feltételek teljesítésére. Oroszországban három moszkvai (Vnukovo, Domogyedjovo, Seremetyjevo) és két vidéki (Szentpétervár, Kazany) légikikötő korszerűsítését kezdték meg, illetve tervezik. Összesen több mint 1,5 milliárd dollárnyi beruházásról van szó.

Eközben elhárult az akadály a Berlinben lévő schönefeldi repülőtér bővítése elől, s ezzel a német főváros az egyik legnagyobb nemzetközi repülési központtá válhat. A beruházás ellen egy évtizeden át tartott a polgári ellenállás, ám a lipcsei bíróság nemrégiben hozott döntésével véget ért a tiltakozások sorozata. Mintegy négyezer berlini és Brandenburg tartományi lakos sorozatos perekkel igyekezett környezetvédelmi gondokra hivatkozva megakadályozni a bővítést. Az építkezések a nyártól kezdődhetnek. Berlin és környéke erőteljes gazdasági lökést kaphat, ha 2011-ben megnyílik a repülőtér, hiszen az mintegy 40 ezer embernek adhat munkát – írta az MTI-Eco.

A német parlament Berlinbe való áthelyezése óta ez a legfontosabb fővárost érintő döntés – értékelte a berlini kereskedelmi kamara elnöke. A bíróság nem látta törvényi akadályát annak, hogy 2,5 milliárd eurós költséggel bővítsék a repülőteret, ugyanakkor korlátokat szabott az éjjeli repüléseknek, megtiltotta az este 10 utáni leszállásokat, amely a zaj mérséklődését hozhatja. A bíróság egyben a fejlesztés által érintett lakosok megfelelő kompenzálását is kikötötte. A bírósági korlátozás ellen felszólalt az Air Berlin légitársaság, mivel az éjjeli repülési tilalom komolyan visszafoghatja az üzleti utakat, illetve a teherszállításokat.

A bécsi cég vezetői úgy számolnak, hogy legkésőbb augusztustól vehetik át az irányítást.

A bécsi cég vezetői úgy számolnak, hogy legkésőbb augusztustól vehetik át az irányítást.-->