Start a pólusvárosoknál
A II. Nemzeti fejlesztési terv egyik komplex programja növekedési (versenyképességi) pólusok kialakítását tűzi ki célul 2007 és 2013 között. Budapest mellett Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és póluspárosként Székesfehérvár és Veszprém részese a programnak. Együttesen várhatóan 800-1000 milliárd forint forrásra számíthatnak, ennek felhasználásával az érintett városok látványos fejlődése mellett régiójuk felemelkedését is szolgálni kívánják.
Miért jó a fejlesztési pólus a régiónak és az országnak? – tette fel a kérdést Szűcs Erika, a programért felelős miniszteri biztos, Miskolc alpolgármestere a II. Nemzeti fejlesztési terv társadalmi egyeztetése keretében a komplex programról tartott budapesti konferencián. Mindenekelőtt azért, mert rákényszerít a stratégiai fejlesztési irányok kijelölésére, új növekedési hajtóerő mozgósítására, integrált fejlesztésekre (képzés, kutatás-fejlesztés, gazdasági versenyképesség), tartós együttműködések kialakítására. Példaként említette a képzést, amely befektetés a pólusban, ám a hatása kisugárzik a régióra, az egész országra. Szűcs Erika szerint a program egyúttal javára válik a város- és a településfejlesztésnek, mert rákényszerít az innovációra, térbeli, hálózati kooperációs rendszerben való tervezésre és munkálkodásra, a fejlesztést dinamizáló társadalmi csoportok (fiatalok, magas képzettségű szakemberek) aktivizálására. A II. Nemzeti fejlesztési tervben helyet kapó pólusprogramra azért van szükség, mert az eddigi, így az I. NFT keretében megvalósult fejlesztések révén nem csökkentek a regionális különbségek – tette hozzá a miniszteri biztos.
Várhatóan nyolcszáz- és ezermilliárd forint együttes értékben fejlesztési pólusonként 30 kulcsprojekt és számtalan alprojekt valósulhat meg 2007 és 2013 között Magyarországon. Projekt-előkészítésre százmillió forintot szavazott meg a kormány a pólusnak kiszemelt városok széles körű fejlesztése számára 2007–2013 között. A kulcsprojektek listáját március 31-ig kellett benyújtani a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak, a kidolgozásuk pedig a tervek szerint 2006 végéig tart. Amennyiben minden jól megy, úgy két-három év múlva már jövedelmet termelnek ezek a projektek – ismertette a menetrendet a miniszteri biztos.
Nemcsak a gazdaság, de az ország versenyképességét is szolgálja, hogy a francia példát követve Budapest mellett öt plusz egy várospáros fejlesztési középpont lesz. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a programról tartott szakmai egyeztetésen további nyereségként vázolta fel a határon átnyúló és a régiók közötti együttműködés fellendülését 2007 és 2013 között.
Vajon mit szólnak a pólustervekhez az érintett városok? Győr és Nyugat-Dunántúl esetében rendkívül nagy jelentőségű ez a program, s bár indulatokat váltott ki a régióban, de ezen szerencsére már túl vagyunk – mondta el Balogh József polgármester. Beszámolt arról, hogy Mosonmagyaróvárral, Nagykanizsával, Zalaegerszeggel, Sopronnal és Szombathellyel rendszeresek a konzultációk a fejlesztésekről, az együttműködésről a még meglévő vitás kérdések tisztázása érdekében. Nagykanizsával már meg is egyeztek, hogy a fejlesztési pólus programkeretéből a megújuló energiaforrások témakörben forrást biztosítanak a zalai város számára. Hasonló nagyságrendű, 3-6 milliárd forintos forrásajánlatot kapott a többi város is Győrtől, nemcsak a régióbéke, de olyan közös projektek kidolgozása érdekében is, amelyek beilleszthetők a pólusprogramba. Emellett a program menedzsmentjében is helyet biztosítottak a városok, megyék képviselőinek.
Székesfehérvár erőssége a gazdaság, ez mindenki számára egyértelmű; elsősorban az informatika, a mechatronika, az autóelektronika és a kapcsolódó kutatások terén mutatunk fel kiemelkedő eredményeket, ezekre építjük a pólusprogramot is – kezdte fejlesztési terveik részletezését Warvasovszky Tihamér polgármester. Szerepel a programban többek között az Alba Regia innovációs park létrehozása és a tudásalapú gazdaság erősítése, ez kifejezi a város eredményeit és lehetőségeit egyaránt. Az összes ott működő céget megkeresték, hogy milyen irányú fejlesztéseket szeretnének látni a városban és a saját szakterületükön. Az, hogy Székesfehérvár bekerült a programba, óriási eredmény, de logikus választás is a gazdaság erőssége, a város logisztikai előnyei miatt – szögezte le végül a polgármester.
Veszprém bevonását a programba két alapvető tényező indokolta, bár erőteljesen lobbizni kellett a bejutásért – ismerte el Dióssy László polgármester, aki 16 éve vezeti a várost. Sokat nyomott a latban egyrészt a város egyetemének magas színvonalú munkája, amely tudományos, kutatási-fejlesztési potenciáljával meghatározó tevékenységet folytat a régióban, és a második legnagyobb egyetem a Dunántúlon a pécsi után. A másik tényező a város kiemelkedő innovációs képessége. A vezsprémi polgármester szerint tapasztalatok azt mutatják, hogy Nyugat-Európában azok a települési együttműködések lettek sikeresek, amelyek képesek voltak kooperálni magas szinten. A 8-as út fejlesztésével kézenfekvő, hogy Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém és Ajka hozhatja létre ezt a növekedési tengelyt, még további három-négy város bevonásával, amelyek vezetői között máris rendszeresek a konzultációk. Természetesen ez az együttműködés sem mentes a vitáktól, de sikerült csatasorba állítani a gazdaság, a politika és az egyetem meghatározó erőit annak érdekében, hogy Veszprém Székesfehérvárral közösen a póluspozíciót megkapja közölte végezetül Dióssy László veszprémi polgármester.
