Autópályán érkeznek a befektetések
A befektetőkkel folyamatos kapcsolatot ápoló szakértők tudják ezt a legjobban. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) külgazdasági helyettes államtitkára szerint a közúti fejlesztési programnak is köszönhető, hogy habár még mindig egyértelműen Budapest és Nyugat-Magyarország a legnépszerűbb célpontja a külföldi befektetőknek, ám egyre inkább érezhető az elmozdulás az ország elmaradottabb régiói felé. Ennek két legfőbb okát abban látja, hogy egyrészt a fejlett térségekben már kevéssé ? egyes helyeken szinte egyáltalán nem ? áll rendelkezésre munkaerő, másrészt abban, hogy a befektetők ma már minimumkövetelményként várják el a megfelelő közlekedési infrastruktúra meglétét. Ezért sincs alternatívája a közúthálózat fejlesztésének, az autópályák, -utak, csomópontok, hidak építésének ? szögezte le Garamhegyi.
Miután a befektetők nem máról holnapra gondolkodnak, a konkrét közútfejlesztési tervek, egy-egy térség sztrádahálózatba bekapcsolásának a szándékon túlmutató terve például önmagában is felkelti a befektetők érdeklődését. Ezzel párhuzamosan persze a kormányzat maga is igyekszik érvényre juttatni az elmaradottabb régiók felzárkóztatására irányuló törekvését, jelen esetben azt, hogy a befektetők mind nagyobb számban válaszszák ezeket a térségeket ? fejtette ki Garamhegyi. Mint mondta, például az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások (EKD) esetében a befektetőknek is egyértelművé tették, hogy nagyobb támogatásra számíthatnak az állam részéről, ha elmaradottabb, a munkanélküliség által sújtott térségekbe viszik a beruházásaikat. Ma már nagyon jó projektnek kell lenni annak, amely a nyugati országrészbe települve állami támogatást kap ? szögezte le. Ez, párosulva azzal, hogy a befektetők is tisztában vannak a nyugati részek munkaerő-kínálatának a szűkösségével, egyre inkább kelet, dél, délkelet, északkelet felé tereli a külföldi invesztorokat is. Olyan térségekben is megjelennek már a befektetők, amelyek eddig kevéssé vonzották az invesztíciókat: mert Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér megye) és Közép-Magyarország (Pest megye) még mindig 30-30 százalékban részesül ugyan e beruházásokból, de az összes 15 százaléka Észak-Magyarországon (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) és csaknem 10-10 százaléka hazánk többi részében (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Baranya megye) valósult, illetve valósul meg. Az elmúlt egy évben meghozott befektetői döntések nyomán már megkezdett vagy a jövőben megkezdődő beruházásoknak szinte kivétel nélkül vagy már van ilyen magas színvonalú közúti megközelíthetőségük, vagy belátható időn belül ? a közútfejlesztési program értelmében ? bekapcsolódnak a hálózatba. Ezen invesztíciók tovagyűrűző hatása miatt is véli Garamhegyi ? más szakértőkkel összhangban ?, hogy az autópálya- és egyáltalán a közútfejlesztés államháztartási szinten mindenképpen megtérülő beruházás.
A befektetőkkel napi kapcsolatban álló Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) szakértői is úgy látják, a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásában, illetve a konkrét hazai helyszín kiválasztásában jelentős szerepet játszik a meglévő autópálya-hálózat, a helyszín autópályához való közelsége. Az ITDH által jelenleg is kezelt, előkészületben (még döntés előtt álló) projektek közül például több is Szegeden valósulhat meg ? mondta el lapunknak Kilián Csaba, a közhasznú társaság igazgatója.
A fenti megállapításokat a leginkább egyébként az EKD-projektek tudják igazolni (ugyanis ezek a beruházások állami támogatást élveznek, s így azok részleteit egy idő után nyilvánosságra hozzák). S nem kicsi a tét, hiszen az eddig nyilvánosságra került (mellékelt térképünkön ábrázolt) befektetések összesen mintegy 530 milliárd forint értékű befektetést képviselnek, s megvalósulásukkal több mint 15 ezer új munkahelyet teremtenek.
