Vegyesen indult az év
Immár valamennyi erre kötelezett cég közzétette első negyedéves számait a Budapesti Értéktőzsdén. Az összesített adatokat tekintve szinte egyértelműnek látszik, hogy a börze A kategóriájában jegyzett társaságoknak az első három hónap jobban sikerült, mint egy esztendővel korábban. A tizenhét nem pénzügyi cég összesített árbevétele közel 31 százalékkal emelkedett, míg üzemi eredményük ennél is jobban, több mint 46 százalékkal kapaszkodott feljebb.
A különféle megtérülési mutatókat vizsgálva sem lehet általában okuk a befektetőknek panaszra: a bevételek fedezettartalma, az adózatlan eredmény saját tőkére vetített nagysága (ROE) és az üzemi eredmény s a befektetett tőke (a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek összegének) hányadosa (ROIC) is emelkedett. (Az összevetésnél csak az idén negyedéves beszámolót benyújtott cégek teljesítményét vizsgáltuk.) Ha azonban az egyes társaságok szintjén nézzük a teljesítményt, a kép igencsak eltérő.
Az adatok alapján nagyjából a vállalatok felénél örülhetnek a teljesítmény javulásának a befektetők. A fejlődési trendekkel az Egis, az Állami Nyomda és Linamar Rt. befektetői lehetnek a legelégedettebbek, míg a legnagyobb teljesítményromlást a Globus, a TVK és a BorsodChem Rt. finanszírozói szenvedték el.
Ha nem a mutatók változását, hanem abszolút nagyságukat tekintjük, az élboly lényegében megegyezik az egy évvel ezelőttivel. A tőkealapú jövedelmezőségben változatlanul élen álló Zwack Rt.-t az idén a tavalyi bronzérmes Egis követi, míg a Mol egy helyet visszacsúszva a harmadik. A negyedik hely az Állami Nyomdát illeti. A különbségek azonban – amelyeket a pénzügyi elméletek szerint a cégek kockázatossága magyarázna – óriásiak, s aligha mozognak együtt a rizikóval. A szeszgyártó például majd 29 százalékos sajáttőke-arányos nyeresége messze felülmúlja nemcsak a 6,9 százalékos átlagot, de a céget követő három társaság 7,7-11,7 százalékos eredményét is, miközben a stabil piacon jól bevezetett termékeket kínáló vállalkozás, illetve például a most konjunktúráját élő olajipar kockázata közti viszony éppen fordított. Igaz, a különbséget részben a számviteli kimutatásokban szereplő eszközértékek eltérő torzítása is magyarázhatja.
Jórészt a Mol és az Egis relatíve nagy méretének köszönhető, hogy a nem pénzügyi szektor összességében mind a befektetett, mind a saját tőkét tekintve a hatszázalékos szint fölé került. Ám miközben a nem pénzügyi tevékenységet végző tizenhét cégből 13-nál a saját tőke alapú megtérülés hat százalék alatt maradt, a BÉT pénzügyi szektorát alkotó három bank (OTP Bank, IEB, FHB) egyike sem volt e határ alatt. Sőt az OTP Bank és az FHB a tízszázalékos küszöböt is átlépte, miközben tevékenységük kockázata a mai viszonyok közt elenyésző.
A növekedési lehetőségek már a kockázatnál jobban tükröződnek a friss számokban. Miközben a hitelintézetek kamatbevételeiket 6,5–9 százalékkal tudták hizlalni, a termelői szférában 20-40 százalékos emelkedésre is találunk több példát. A 32,6–43,3 százalékos gyarapodást kimutató vegyipari csoport (BorsodChem, TVK, Mol) az egyedi eseményeken túl nem kis részben az alapanyagul szolgáló szénhidrogének továbbhárított drágulásának köszönheti a bővülést. A maga 47,8 százalékos árbevétel-növekedésével rekordernek számító Állami Nyomda teljesítményét néhány egyszeri nagy megrendelés elnyerésének köszönhette.
Ezzel egy időben a Keravill- és Ofotért-lánc boltjait bezáró Fotex 39 százalékos, az öt leánycégétől megszabaduló, összevethető alapon valójában nyolcszázalékos bővülést elérő Pannonplast pedig konszolidáltan 20,5 százalékos forgalom-visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. Így a termelőszektor átlagos emelkedése 16,3 százalék, míg a teljes árbevételtömeg a nagyok jó teljesítménye miatt 30,9 százalékkal nőtt.
