Putyint elárulták, nem nézett a háta mögé: Kína befejezte az orosz áram vásárlását, már az olajuk sem kell neki – Zelenszkij ezt akarta látni
Kína nem kíván többé villamos energiát importálni Oroszországból, és 2026. január esejével teljesen leállította a vásárlásokat. A Kommersant orosz lap értesülései szerint a két ország közötti villamosenergia-szállítási szerződés 2037-ig érvényes, Peking azonban még a szerződésben rögzített minimális villamosenergia-mennyiséget sem kívánja importálni.
A Frankfurter Rundschau német hírportál értesülései szerint az áramszállítások exportára emelkedett, és 2026 januárja óta már meghaladja a kínai belföldi árakat. Emiatt Kína számára egyszerűen nem éri meg orosz áramot vásárolni.
A orosz energiaügyi minisztérium azt közölte, hogy továbbra is prioritás számára a távol-keleti régió növekvő villamosenergia-igényének kielégítése, és a megállapodásban rögzített feltételek függvényében a Kínába irányuló szállítások is újraindíthatók.
„Oroszország bármikor kész újraindítani az áramexportot Kínába, amennyiben erre vonatkozó kérést kap Pekingből, és mindkét fél számára előnyös együttműködési feltételek születnek” – áll a tárca közleményben. A minisztérium tájékoztatásából nem derült ki, hogy a szállítások leállításáról szóló döntés Kínából vagy Oroszországból származott-e.
Nem tudni, milyen árban állapodott meg Kína és Oroszország
Kína az InterRAO vállalattól kapja az orosz áramot. A két ország között még 2012-ben aláírt áramellátási szerződés 25 évre mintegy 100 milliárd kilowattóra szállítását írja elő. A szerződés keretében a távol-keleti államközi távvezetékek szabályozására is sor kerül. A Távol-Kelet villamosenergia-hálózatát Kína északkeleti tartományaival összekötő távvezetékek átviteli kapacitása évente akár 7 milliárd kilowattóra szállítását is lehetővé teszi.
A Oroszország és Kína közötti szerződésben rögzített villamosenergia-ár képlete nem ismert. A Kommersant orosz lap értesülései szerint minden bizonnyal a Távol-Keleten alkalmazott egységes tarifa szolgál irányadóként árként, emellett a villamosenergia-hálózat átviteli díjait is figyelembe veszik a számításban. A kínai importőrök ezt követően a villamosenergiát végfelhasználói áron értékesítik.
Nem csupán az áramkereskedelem terén esett vissza a kereskedelem volumene Moszkva és Peking között. Kína általános kereskedelme Oroszországgal 2025-ben, a 2024-es rekordszint után mérséklődött, ezzel öt év után először volt csökkenés. A két ország közötti kereskedelem összértéke 1630 milliárd jüan, vagyis nagyjából 234 milliárd dollár volt. A visszaesést a kínai autók iránti kereslet csökkenése és a Kína által importált orosz nyersolaj mennyiségének visszaesése okozta.
Ukrajna az oroszoknál is nagyobb ellenséget szerzett: Zelenszkij lebuktatta Kínát, hogy nyakig benne van a háborúban
Ha Peking és Moszkva kapcsolata az eset miatt megromlana, az Kijev számára is fontos fejlemény lenne. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly áprilisban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna birtokába jutott a konkrét bizonyíték annak kapcsán, hogy Kína fegyvereket szállít Oroszországnak, és részt vesz a haditechnikai gyártásban is – írta az RBC ukrán hírportál.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy noha nem lepte meg a fejlemény, csalódást keltőnek tartja a helyzetet, mivel a háború kitörése után közvetlenül egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akitől azt az ígéretet kapta, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak.
„Megígérte, hogy nem fognak fegyvereket eladni vagy küldeni Oroszországba. Most viszont más információkat látunk. Márpedig tények állnak rendelkezésre Kína és Oroszország védelmi együttműködéséről, és ezek nagyon rossz tények” – tette hozzá az államfő.
