Fejlesztenének a községek is
Nagy az érdeklődés a II. Nemzeti fejlesztési terv iránt, már csaknem negyvenezren töltötték le a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról. Egyidejűleg számos észrevételt, javaslatot küldtek be a hivatalhoz a különböző intézmények, szervezetek, magánszemélyek. Ezek sorából ezúttal Lőrinczné Kiss Ilonának, a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás elnökének észrevételeit közöljük.
Miközben a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás általában egyetért az új fejlesztési program stratégiai céljaival, a vidéki térségben élők életminőségének felzárkóztatása érdekében több lépést is fontosnak tart. Ezek közé tartozik az is, hogy a kistérségi együttműködés a jövőben is folytatódhasson, és a települések választott vezetőiből álló társulás minél szélesebb területen vehessen részt a térséget érintő döntéshozatalban, és minél több feladatkört láthasson el. Mindez hozzájárul a települések autonómiájának erősítéséhez, illetve helyben biztosít munkalehetőséget is az apparátus dolgozói számára – hangsúlyozza Lőrinczné Kiss Ilona.
A foglalkoztatás területi különbségeinek csökkentése a vidéki élet kulcsfeladata, mivel így tarthatók helyben, szülőhelyükön a kvalifikált munkavállalók minden képzettségi szinten. A társulás elnöke ezért fontosnak tartja azt is, hogy fejlesztési célterületek ne csak a vidéki városok legyenek, hanem a községek is, pontosabban a körzeti szerepkört felvállaló 5-10 településből álló csoportok központjai. Dél-Dunántúl régió településeinek közel háromnegyede aprófalu, így jelentős a lakossági érintettsége. Fontos tehát, hogy a vidéki területek is azonosíthassák kitörési lehetőségeiket, arculatukat.
Dél-dunántúli érintettségünk miatt e régió fejlesztéséhez teszünk javaslatot. Nem fogadható el számunkra, hogy a régió fejlesztési pólusa csak Pécs és agglomerációja legyen, Kaposvárnak és környékének is kiemelt fejlesztési célként kell megjelennie – szögezi le a társulat elnöke. Ehhez – Pécshez hasonlóan – minden adottsága megvan a városnak, és a most zajló fejlesztések is ezt segítik. Ilyen az autópálya-építés, a taszári repülőtér és logisztikai bázis terve, a Kaposvári Egyetem mint tudásközpont és mindenekelőtt a minőségi áru előállítására alkalmas feltételek.
Kaposvár agglomerációjához 76 település tartozik, benne két város, Nagybajom és Kadarkút, így együtt 123 ezer fős népességgel. Ez a térség évszázadok óta kiváló mezőgazdasági termékeket állít elő, és ennek feltételei adottak és a jövőben is azok lesznek. A gazdaságfejlesztési cél az, hogy ezeket minél magasabb szinten dolgozzák fel, így biztosítva a foglalkoztatást az itteni képzett munkavállalóknak, ezzel elérhető az is, hogy a jövedelem helyben marad. Problémát jelent ugyanakkor a csekély tőkevonzó képesség.
A helyi vállalkozások körében az együtt gondolkodás, a szövetkezés még nehézkes, ezért a beruházások mellett a koordinációra kell helyezni a legnagyobb hangsúlyt.
A régió másik kitörési pontja az idegenforgalom, a Balatonra, valamint a rendkívül gazdag termálvízkincsre alapozva. Csak Somogyban hét gyógy- és élményfürdő működik, és számos lezárt termálvízkút található. A víz minősége és hőfoka egyedülálló, Európa legmelegebb forrása Igalban van. Természetesen a legideálisabb a kapcsolódási pontok felkutatása lenne. Például a meleg vízzel lehet intézményeket fűteni, illetve a termálvíz jól használható a szántóföldi zöldségtermesztésben is. Hasonló kapcsolódás lehet például a megújuló energiaforrások (repce-, napraforgóolaj) és állattenyésztés között.
