BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Összefogás a járműiparban

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Repüléstechnikai Klaszter (MRK) és a Pannon Autóipari Klaszter (Panac) július 27-én Budapesten azzal a céllal, hogy létrejöjjön a korszerű technológián alapuló, átjárható, diverzifikált magyar járműipar. Ennek érdekében a felek közös programokat indítanak, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi szinten is versenyképes, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatok (energiaipari, elektronikai, informatikai és kommunikációs technológiai iparágak) repülőgépipari hálózatba való bevonásához és a magyar autó- és repülőgépipar EU átlagszintjére való felzárkóztatásához.

Emellett a célok közt szerepel a legkiválóbb magyar alkatrészgyártó vállalkozások belépése a repülőgépiparba – tájékoztatta lapunkat Kabács Zoltán, a Panac klasztermenedzsere, hozzáfűzve: fő irányként az innováció és kutatás-fejlesztés területét, illetve a Magyarországon még nem jelen lévő technológiák meghonosítását, elterjesztését jelölték ki.

Az MRK-t ez év márciusában négy magyar kisrepülőgép-fejlesztő vállalat – a Corvus Aircraft Kft., a Composite One Kft., a Halley Kft. és a Hungarocopter Kft. – hozta létre, amelyhez néhány héten belül további 12 tagvállalat csatlakozott a tervezés, az alkatrészgyártás, a gyors prototípus-készítés és a tesztelési területekről. Az MRK az év végéig három-négy külföldi repülőipari klaszterrel kíván együttműködési szerződést kötni, elsőként a lengyel Aviation Valley-vel, szeptemberben.

Az MRK három alapvető célja: hazai kis repülőgépek kifejlesztése és gyártása; a tagok technológiai lehetőségeinek és kapacitásainak összehangolásával, láncba szervezésével magasabb szerelési egységek fejlesztési és gyártási lehetőségeinek kialakítása, valamint a legkiválóbb magyar alkatrészgyártó vállalatok integrálása a nemzetközi repülőgép-ipari kooperációba.

Az MRK a szakmai közönség előtt elsőként májusban a berlini ILA 2006 airshow-n mutatkozott be az ITD Hungary standján.

A minap aláírt megállapodás középtávon elősegíti a hazai repülőgépipar növekedését, a repülőgépalkatrész-gyártás bázisának költséghatékony kiszélesítését és a hazainál drágább külföldi beszállítók részleges kiváltásával a magyar kisgépek versenyképesebb árának kialakítását.

Az autóipar legkiválóbb vállalatai számára ugyanakkor út nyílik egy másik iparágban történő részvételre, ez nemcsak a több lábon állás miatt fontos, de egy magasabb technikai szintre való feljutás lehetőségét is biztosítja a belföldi piacon keresztül.

Az autóipar két zászlóshajója ebben a folyamatban a győri EDAG Hungary Kft. és a Borsodi Műhely Kft., amelyek elsőként kötelezték el magukat a repülőgépiparban történő megjelenés mellett.

Az EDAG 30 tervezőmérnöke már Hamburgban az Airbus gépek utaskabinjainak belső tervezési munkáiban vesz részt. A Borsodi Műhely Kft. pedig tavaly megkezdte a felkészülést a repülőgép-ipari AS 9100 minőségirányítási rendszer bevezetésére.

Hideg Mihály, az MRK klasztermenedzsere derűlátó, annak ellenére, hogy 1956 után megszűnt a repülőmérnök-képzés a BME-n, valamint leállt a vitorlázógépek gyártása, és mindössze három karbantartó-javító vállalat maradt meg. Mint mondta: 2000-re azonban megteremtődött a lehetőség modern cégek alapítására, ma pedig már az erős repülőgép-ipari beszállítói hálózat kialakításán dolgoznak a kapcsolódó iparágak legkiválóbb alkatrészgyártóinak bevonásával.

Mind az autó- mind a repülőgépipar produkált már saját fejlesztésű terméket. Az előbbiek hozták létre a Brokernet Silver Stinget, az első olyan hazai gyártású versenyautót, amelynek megtervezése és kivitelezése teljes egészében Magyarországon, magyar szakemberek munkájával valósult meg. A gépkocsi összesen 250 millió forintba került; létrehozásában, tervezésében a Bovi Motorsport munkatársai és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépjárművek és áramlástan tanszéke vett részt, míg a gyártási folyamatot teljes egészében a Bovi Motorsport hajtotta végre. A versenyautó kevlár, titán, karbon, továbbá a repülőgépgyártásban használt kompozit anyagok felhasználásával készült.

A kisrepülőgép-gyártók pedig tavaly négy típusból mintegy tucatnyi gépet gyártottak le, az idén azonban várhatóan duplájára nő a termelési szám, miután a Corvus Aircraft megkezdte a Corvus Corone sorozatgyártását.

A magyar járműipar megérett arra, hogy „felsőbb osztályba”, azaz a termékfejlesztés osztályába lépjen – mondja Hideg Mihály, és idézi az Európai Bizottság 2001-ben kiadott Vision 2020 című ambiciózus tanulmányát, miszerint 2020-ra az Európai Unió el szeretné hódítani a polgári repülőgépipar vezető pozícióját az Egyesült Államoktól. Ezek után érthető – mondja az MRK klasztermenedzsere –, hogy az EU minden módon támogatja a tagállamok repülőgépiparát, és többek között ezért ösztönzik az MRK-hoz hasonló klaszterek létrehozását és együttműködését.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.