Blokkcsere 600 millió euróból

A mátrai erőműben 2020-ra 40 százalékkal nagyobb hatásfokú blokkokra kívánják lecserélni a mostani 28–36 százalékos teljesítményű, a hetvenes évek elején üzembe állított termelőegységeket. A beruházási költségek – kamatok nélkül – körülbelül 600 millió eurót tesznek ki. A hatásfok-növekedéssel csökken az erőmű szénigénye és szén-dioxid-kibocsátása, utóbbi akár 30 százalékkal is – mondta lapunknak Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Az első új blokk 2012-ben állna üzembe. Nettó teljesítménye 400 megawatt lesz, hatásfoka 41 százalékos. Beindításával leállítanak majd két alacsony teljesítményű 100 megawattos blokkot, az új egység még így is további 200 megawatt olcsó kapacitást visz a piacra. Ez a blokk mai áron véve 50 százalékkal kevesebbért termel majd, mint amennyiért gázbázisú erőművekben elő lehet állítani a villamos energiát.

A végleges döntésekkel a Magyarország részére a második kereskedelmi időszakra szóló nemzeti szén-dioxid-kvóta kiosztási tervére vár a társaság – hangsúlyozta Valaska József –, hiszen még nem tudni, biztosítja-e a magyar kormány a szén-dioxid-allokációs egységeket, s ha igen, milyen időszakra. A társaság 2020 körül, az akkorra leálló háromszor 212 megawattos blokkok helyett további új, nagy hatásfokú egységeket szeretne építeni.

A paksi atomerőmű után a lignitből előállított villamos energia a legolcsóbb hazai áram. Egy kilowattórája 11-12 forintból hozható ki, éppen feleannyiból, mint amennyibe a gázból termelt áram kerül.

Valaska József szerint 20 százalék körül célszerű tartani a szén (lignit) arányát a hazai villamosenergia-termelésben ahhoz, hogy közép-, de főként hosszú távon stabilak maradjanak, esetleg csökkenjenek a magyarországi villamosenergia-árak, s hogy mérsékeljük az ország energiaimport-függőségét. Úgy véli, a Mátra- és a Bükkalján lévő egymilliárd tonnányi lignitvagyon az ország egyetlen, hosszú távon is gazdaságosan kitermelhető energetikai nyersanyaga. Egy ezer megawattos lignitüzemű erőmű számára (ma a mátrai erőmű négy blokkja együtt 836 MW beépített teljesítményű) 120 évre elegendő.

Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára szerint az EU formálódó energiapolitikája jelentős előrelépést hozhat ásványienergia-bázisunk felértékelődésében. Magyarország jelentős szénvagyona alapul szolgálhat a villamosenergia-termelésnek. A leggyorsabban és leghatékonyabban a mátrai erőmű lignitkészlete hasznosítható. Fontos szerep juthat a szűz területek lignitvagyonának is Komjáti és Torony térségében, valamint a mecseki feketeszénnek a Máza-Dél területen. Utóbbi szénmennyisége mintegy 187 millió tonna, s ugyanott az előkutatások szerint 29-50 milliárd köbméter metángáz is felszínre hozható. Megfontolandó a közel 53 millió tonnányi barnaszenet rejtő dubicsányi mező termelésbe vonása is.

A szénkészlet intenzív hasznosítása az úgynevezett tisztaszén-eljárással történhet – jelezte Zoltay Ákos –, az EU-ban már folynak az ilyen irányú fejlesztések. A tisztaszén-technológiával jelentősen növelhető a szenes erőművek hatásfoka, s minimálisra csökken a káros gázok kibocsátása a környezetet terhelő kén-dioxid lekötésével és az üvegházhatású gázok befogásával.

Magyarországon – bár az utóbbi másfél évtizedben mintegy 15 százalékkal csökkent a szénerőművekben termelt áram részaránya az energiamixen belül – még mindig jelentős a szenes erőművek szerepe. Összességében ezek adják a teljes áramtermelés ötödét. Ugyanez az arány Európában 30 százalék körüli, de van, ahol 60 százalék. Magyarországon 1990-ben az összes (27,4 ezer gigawattóra) megtermelt villamos energia előállításából 8,1 ezer gigawattóra származott szénből, ma a 35,7 ezer gigawattórából hétezer gigawattórányit állítanak elő belőle, jórészt a mátrai erőműben.

A folyamatosan növekvő olajárak, a földgázellátás bizonytalanságai és az egyoldalú, főként orosz energiaimport-függőség miatt Európa-szerte ismét előtérbe kerülhet a szén felhasználása. Felmérések szerint világszerte legalább 200 évre elegendő készletek vannak. Az unió energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs nemrég közölte: az Európában feltárt szénvagyon hosszú távra garantálhatja a földrész energiaellátási biztonságát. Ám a klíma védelme miatt szükség van a károsanyag-kibocsátást mérséklő vagy felszámoló eljárásokra is.

A létesítmény a leválasztott szén-dioxidot régi gázmezők helyére tárolja be. Azzal is kísérletezik, hogy – a kénleválasztókhoz hasonlóan – a már működő szénerőművek füstgázából vonná ki a szén-dioxidot.

A megoldás az évtized végére várható.

A létesítmény a leválasztott szén-dioxidot régi gázmezők helyére tárolja be. Azzal is kísérletezik, hogy – a kénleválasztókhoz hasonlóan – a már működő szénerőművek füstgázából vonná ki a szén-dioxidot.

A megoldás az évtized végére várható.-->