Boldogító forintok
A családi harmónia és a jó egészség nagyobb mértékben befolyásolja, hogy ki mennyire boldog, mint az, hogy mennyi a jövedelme – állítja tanulmányában Glenn Firebaugh és Laura Tach, a Harvard Egyetem két kutatója. Ez azonban csak akkor igaz, ha elegendő pénz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a mindennapi igényeinket kielégítsük. Az elemzés tanulsága szerint valószínűleg épp ezért a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek kevésbé boldogok. Kérdés persze, hogy kinek mennyi pénz elegendő az igényei kielégítésére. A két kutató azt találta, hogy az életkor előrehaladtával, a magasabb iskolai végzettség megszerzésével, a vállalati hierarchiában előrelépve az emberek hedonistává válnak, jobb minőségű életet élnek, bár sok luxus csak idő- és pénzfecsérlés. S meglehet, hogy most elégedettek fizetésük mértékével, ám ha hosszabb ideig nem emelkedik a jövedelemgörbéjük, előbb-utóbb boldogtalanná válnak.
A Princeton, a Stony Brook Egyetem és a UCLA kutatói, akik ugyanebben a témában végeztek közös kutatást, úgy vélik, csak illúzió, hogy a gazdagabbak boldogabbak. Elképzelhető ugyanis, hogy a pénz elégedettebbé teszi őket, ám a jövedelemszerzéssel járó sok munka stresszt okoz náluk, fáradtabbak, így általában a kedvük is rosszabb. Azzal viszont egyetértenek harvardi kollégáikkal, hogy a pénz időlegesen okozhat boldogságot, ám ez a jóléthez való gyors hozzászokás miatt csak átmeneti érzés.
Egy másik elemzés szerint nemcsak a hangulatunkat, hanem ideiglenesen a karrierdöntéseinket is befolyásolja a megszerezhető pénz mennyisége, azonban egy bizonyos jövedelemszint elérése után már nem az ígért javadalmazás dönt egy-egy pozíció megszerzése vagy vállalása mellett. A michigani Plante & Moran LLP of Southfield tanácsadó cég elemzése szerint a karrierjük elején állókat (35 éves korig) befolyásolja leginkább az elérhető jövedelem mértéke, míg a negyvenes éveikben járók már nem az anyagi előnyöket vizsgálják váltáskor, hanem a munkahely, illetve a pozíció biztonságát. Az Accenture Ltd. által nemrég 21 országban végzett felmérést arról, mi befolyásolja a munkahely, munkakör kiválasztását. A jövedelem csak a második volt, a prioritások élén a kihívásokkal teli, érdekes munka állt. „Vannak alapvető igények: fizetés, kihívás. Ha biztosítjuk ezeket, már újabbak merülnek fel, például komoly imázsú, a csapatszellemet előtérbe helyező vállalatnál dolgozni” – mondja John Campagnino, az Accenture toborzási vezetője.
A kelet-európai munkavállalók számára kiemelten fontos a bérezés, mivel ez sokak fejében a munkahely presztízsét is jelenti egyben, a jó állások pedig elégedetté teszik például a magyarokat is – magyarázta a jövedelmek és a boldogság hazai kapcsolódási pontjait lapunknak Takács Tamara. A pszichológus érdeklődésünkre elmondta, idehaza is igaz, hogy amíg a pályakezdők könynyen „boldogíthatók” a pénzzel, a magasabb életszínvonalon élők jó kedélyéhez az éves jövedelmek folyamatos növekedésére van szükség. Tartósan viszont csak azok az emberek képesek örülni a pénzüknek, akik valamilyen önmegvalósításhoz kapcsolódó tevékenységre költik. Vagyis például a megszerzett vagyonból könyvritkaságokat, régiségeket vásárolnak, vagy épp jótékonykodnak. Így azonban már nem a vagyon boldogítja őket, hanem a pénz révén megvalósítható álmok.
