Megszűnő vasútvonalak: szellemvonatok járják az országot?

Várhatóan január közepétől-végétől állítják le a vonatokat mindazokon a vasúti mellékvonalakon, amelyeken a kormány megszünteti a személyszállítást. A pontos lista továbbra sem ismert, a végleges döntés két hét múlva várható - írta a Magyar Hírlap tegnapi száma.

A Népszabadság hétfőn egész oldalas cikkben, térképpel számolt be arról, hogy a gazdasági minisztérium akár kétezer kilométernyi szárnyvonalat is felszámolhat. Ezt még aznap cáfolta a tárca vezetője Kóka János, mondván: döntésre csak a hét végi őszödi kormányülés után kerül sor. Júniusban már egyszer úgy tűnt, a minisztérium döntött: 28 mellékvonalat zár be.

A Népszabadság most úgy értesült, hogy 81 veszteséges mellékvonalat vizsgált meg a szakminisztérium, amelyből 26-ot azonnal megszüntetnének (januárban lépne érvénybe a döntés), további 23-at pedig tovább vizsgálnak.

A Magyar Hírlap szerint naponta harminc-ötven olyan személyvonat közlekedik ma Magyarországon, amely egyáltalán nem szállít utasokat, mert az ott élők inkább más közlekedési eszközt vesznek igénybe. Ez derült ki abból a novemberi vizsgálatból, amelyet a vasúti reform előkészítésének részeként végeztettek a MÁV-mellékvonalak személyforgalmának felmérésére. Az érintett vonalakon nem sok esély van arra, hogy továbbra is járjanak a személyvonatok. Szinte biztosan megszűnik a vasúti személyszállítás azon a 35 mellékvonalon is, amelyen az átlagos utaslétszám nem éri el a húsz főt.

Érdemes tehát megnézni az említett 81 vonal utasstatisztikáit a Népszabadságban közölt térkép alapján. A további vizsgálódásra utalt 23 vonal átlagos utaslétszáma vonatonként 10,5 fő. A 23 vonal közül 11 esik az említett átlagos utaslétszám alá, és egy sem éri el a Magyar Hírlap által emlegetett 20 fős határt. A biztosan megmaradónak tartott mellékvonalak közül nyolcnak nem éri el az utaslétszáma a 20 főt, és mindössze egy akad, amelyen kevesebben utaznak a bizonytalan sorsú vonalak átlag 10,5 utasánál. A legtöbb vonatozó a Kiskunfélegyháza-Szentes járaton közlekedik: a 39 kilométeres szakasz átlagos utaslétszáma 17,4.

A biztosan megszűnőnek látszó szakaszok közül viszont öt is a 10,5-es utasátlag fölött van. A legtöbben a Sáránd-Létavértes közti 20 kilométeres távolságot teszik meg: átlagosan 16-an utaznak vonatonként. Az összes vizsgált vonal közül a legkevesebben a Szilvásvárad-Putnok viszonylaton utaznak: mindössze ketten.

Az érintett vonalakon a vasúti személyforgalom fenntartására csak ott van esély, ahol nem lehet megoldani a vonatok kiváltását.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter július elején jelentette be, hogy a vasúti reform keretében eladják az állami társaság teherszállítási üzletágát, a MÁV Cargót, a vasúti mellékvonalak egy részén leállítják a személyforgalmat, illetve összehangolják a MÁV és a Volán társaságok tarifáit és menetrendjét. A vizsgálat mind a 81 vasúti mellékvonalra kiterjedt, s a döntés előkészítésére a gazdasági tárca és a vasúttársaság részvételével jött létre egy szakértői bizottság.

Szakemberek szerint a reform mellett szól, hogy a mellékvonalakon élő lakosságnak is alig egy-három százaléka használja rendszeresen utazásra a vasutat. Eközben egy vonat működtetésének költsége kilométerenként majdnem kilencszáz forint, miközben egy autóbusznál ez a költség alig kétszáz-kétszázötven forint. (Magyar Hírlap - Népszabadság - VGO)