A környezetvédelmi tárca tájékoztatója a KEOP-ról
A környezetvédelmi és energetikai beruházásokra 2007 és 2013 között 1.323 milliárd forintot, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 16,5 százalékát tervezi a kormány a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében - mondta Dióssy László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára a minisztérium road showjának győri állomásán kedden.
Az országos rendezvénysorozat célja, hogy a potenciális pályázók számára "házhoz vigye" a KEOP-pal kapcsolatos információkat.
A szakállamtitkár a konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón közölte: 2007 és 2013 között Magyarország 22,5 milliárd eurós, azaz közel 6 ezer milliárd forint támogatást kap az Európai Uniótól. Ez az összeg egészül ki az ezer milliárd forintos magyar állami önrésszel. Ezen kívül további mintegy 1.300 milliárd forint áll majd rendelkezésre vidékfejlesztésre felhasználható támogatásként.
A menetrendről elmondta: a remények szerint egy hónapon belül lezárul a fő prioritásokat tartalmazó akciótervek társadalmi vitája azt követően a fejlesztéspolitikai irányító testület és a kormány döntést hozhat és szeptember környékén a pályázatok kiírása kerülnek.
A szakállamtitkár kijelentette: a nyugat-dunántúli régióban 4 megaprojekt valósul meg KEOP forrásból. Ezek: a Nagykanizsa és környéke szennyvíztisztító és csatornázási rendszere, továbbá a Győr, a Mosonmagyaróvár és a Sopron térségi hulladékgazdálkodási rendszer.
A sajtótájékoztatón a projektfinanszírozással kapcsolatban felvetődött az önrész ügye. Dióssy László az önrész mértékének alakulásáról nem tudott pontos választ adni, annyit azonban elmondott, hogy a korábban ismert 10-15 százaléknál jóval magasabb lesz az önrész, mert az unió változtatott a finanszírozáson.
Ezért olyan modelleket, technikákat akarnak kimunkálni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, amelyek segítséget nyújtanak az uniós támogatások kedvezményezettjeinek, mivel méltánytalannak tartanának a projektekben résztvevő önkormányzatoktól drámaian magasabb önrészt igényelni.
A szakállamtitkár példaként említette az üzemeltetési koncessziós szerződéseket, amelyek keretében a megvalósult létesítmény üzemeltetőjétől a konzorcium a saját forrás egy bizonyos hányadát igényli a későbbi bevételek terhére.
Dióssy László szorgalmazta a kistelepülések számára segítséget jelentő BM önerő alap szabadabb hozzáférésűvé tételét és nagyságának növelését, mondván a projektek megvalósulásához jelentősebb állami szerepvállalásra van szükség.
Kiss Pál a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság igazgatója szerint minden egyes projektnél külön-külön kell megállapodni a támogatás mértékében az unióval, ennek függvényében alakul az önrész nagysága projektenként.
Kovács Kálmán, a tárca államtitkára emlékeztetett: a volt szocialista országok közül Magyarország az egyetlen, amely hulladéklerakók építésére támogatást kap az uniótól. Vélekedése szerint 60-65 százaléknál magasabb támogatásban részesülhetnek a szóban lévő projektek.
Kovács Kálmán hangsúlyozta: a fenntartható fejlődés újragondolása, a klímaváltozásra adott válaszok, a globális kihívások helyi megoldásának megtalálása politikai értelemben is szemléletváltást igényel nemcsak a környezetvédelmi tárcától, hanem a társadalom egészétől. A miniszteri váltás ezt a "hangsúlynövekedés mutatja" - mondta Kovács Kálmán.
