Vészjósló hír érkezett: soha nem látott mélységbe zuhant a közel-keleti olajkitermelés, fel kell készülni egy tartós energiaválságra
Úgy tűnik, állóháború alakult ki a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok hadserege továbbra is blokád alatt tartja a Hormuzi-szorost, az Iráni Forradalmi Gárda pedig több hajó ellen is támadást intézett. Az elhúzódó konfliktus gazdasági hatásai egyre mélyülnek, az olajárak továbbra is jóval száz dollár felett járnak, a piac pedig egy elhúzódó válságra készül.
Bezuhant a közel-keleti olajkitermelés
A Perzsa-öböl menti országok olajkitermelése jelenleg napi 14,5 millió hordóval alacsonyabb a háború előtti adatokhoz viszonyítva, a visszaállás pedig becslések szerint több hónapot is igénybe vehet − jelentette a Goldman Sachs.
A teljes régió kibocsátása 57 százalékkal esett vissza az elmúlt időszakban, egy esetleges békekötést követő helyreállítás pedig több hónapot is igénybe venne, ám erre csak a szoros blokádjának feloldását követően kerülhetne sor − olvasható Daan Struyven elemzésében.
Az elhúzódó harcok miatt a globális olajpiac egyre nagyobb nyomás alá kerül, a Hormuzi-szoros pedig lassan két hónapja nem járható. A Perzsa-öböl olajtermelő országait a világpiacokkal összekötő, szűk tengeri átjáró kulcsfontosságú a világ energiaellátása szempontjából, mivel a nemzetközi olajkereskedelem ötöde halad át rajta.
Mivel az olajárakat már nem csupán piaci spekulációk hajtják egyre magasabbra, hanem valóban fizikai hiány alakult ki, ezért egy olyan energiahiány következtében kialakuló gazdasági válság van kibontakozóban, amely hosszasan elhúzódhat.
Minél tovább tart a szoros blokádja, annál hosszabb időt vesz majd igénybe az ellátási láncokban keletkezett zavarok helyreállítása
− mutatnak rá a problémára iparági elemzők.
Az olajárak még mindig magasak
A cikk írásának időpontjában a Brent típusú nyersolaj jegyzési ára 106,01 dollár volt, és az aktuális geopolitikai folyamatok további drágulást helyeznek kilátásba.
Néhány héttel ezelőtt, az iráni–amerikai béketárgyalásokat megelőzően az olajárak korrigáltak ugyan, de a sikertelen megbeszéléseket követően a helyzet ismét forrósodni kezdett a szoros környékén. Az Egyesült Államok haditengerészete blokád alá vonta az átjárót, majd több az áthaladást megkísérlő, Iránhoz köthető hajót lefoglalt. Az Iráni Forradalmi Gárda az akcióra reagálva több, a térségben közlekedő konténerszállító ellen intézett támadást.
A harcok elhúzódása miatt az olajárak továbbra is magas szinten maradnak, ám a pénzpiacok jól kezelik a válság okozta sokkot − nyilatkozta Donald Trump, majd mindenkit türelemre intett, és hangsúlyozta, hogy a közel-keleti geopolitikai stabilitás megteremtése jelenleg mindennél fontosabb.
Az iráni taktika
Donald Trump amerikai elnök egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az iráni flotta 75 százaléka megsemmisült a harcok során, ám úgy tűnik, az iráni vezetés megoldást talált az eszközhiányra.
Műholdfelvételek tanúsága szerint az iráni hadsereg egy 33 gyorsnaszádból álló hadtestet hozott létre, melyek feladata a zavarkeltés. A kis méretű hajók, melyeken jellemzően három-öt fős legénység tartózkodik, gránátvetővel, rakétákkal és gépfegyverekkel vannak feleszerelve, és képesek elérni a 110 kilométer per órás sebességet. A hajók ugyan rövid hatótávolságúak, de alacsony merülésük miatt könnyen elrejthetők a part mentén, illetve szigetek, zátonyok között.
Becslések szerint Iránnak több mint ezer ilyen hajója van, amelyek közül sok föld alatti alagutakban és eldugott bázisokon rejtőzik. A taktika erőssége, hogy ezek az eszközök, a Shahed drónokhoz hasonlóan, pillanatok alatt bevethetők, ezért gyors csapásmérő potenciállal rendelkeznek.
