A reform első eredménye: valóságos csoda az OEP-nél - többlet az első negyedévben!

Időtlen idők óta, pontosabban a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy bevételi többlettel zárt az egészségbiztosítási kassza. A csoda mértéke ugyan elenyésző a gyógyító kassza 1600 milliárd forintos teljes összegéhez képest, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által az év első három hónapjában felhalmozott 24 milliárd forintos szufficit (pozitív könyvelési mérleg) mégis az egészségügyi reform első számszerűsíthető eredményeként értékelhető. Korábban ugyanis az volt jellemző, hogy a járulékbevételek nem fedezték a kiadásokat, így egészen a közelmúltig jelentős, több száz millió forintos hiány keletkezett az egészségbiztosítási alapnál.

„Én ebből nem arra következtetnék, hogy a túlságosan magas az egészségbiztosítási járulék mértéke. Ugyanis továbbra is igaz, hogy 3,6 millió ember befizetéseiből kell az ország valamennyi lakosa számára finanszírozni a szolgáltatásokat” – mondta lapunknak Fellner Zsuzsa. Az OEP szóvivője hozzátette, hogy a többletből 16 milliárd forintot tett ki a megnövekedett járulékbevétel, az egészségügyi szolgáltatóknak – kórházak, szakrendelők, háziorvosok – pedig nyolcmilliárd forinttal kellett kevesebbet kifizetni a tervezetnél. Emlékezetes, a Gyurcsány-csomag megszorításai között előkelő helyet foglalt el, hogy tavaly szeptembertől előbb 4 százalékról 6 százalékra emelkedett a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék, majd januárban újabb egy százalékot rátettek. Így a megszorítások előtt egy havi bruttó 150 ezer forintos bérből hatezer forintot vontak le ilyen címszóval, most pedig 10500 forint vándorol vissza az államhoz. Valamint a korábbi ígéretekkel ellentétben nem szűnt meg a munkáltatókat sújtó tételes egészségügyi hozzájárulás sem, amely átlagosan havonta 7 milliárd forinttal tetézi a „kicstári vagyont”.

Ugyanakkor Matejka Zsuzsa, az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöke és az OEP egykori vezetője elsősorban azzal magyarázta a trend megfordulását, hogy sikerült megállítani a gyógyszerkiadások növekedését, valamint a szigorú intézkedések eredményeként kordában tudták tartani az ellátások után járó összegek kiáramlását. A kiadások csökkenésében tehát már szerepet játszhatott a vizitdíj bevezetése is. „A vizitdíj, illetve a kórházi napidíj az intézmények költségvetésének csupán 1-2 százalékát teszik ki, bevezetése óta viszont valóban némileg csökkent az orvos-beteg találkozók száma. A háziorvosok pedig egyértelműen nyertesei a vizitdíjnak, ugyanis átlagosan havi 140-180 ezer forinttal több a bevételük” – mondta Matejka Zsuzsa az országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén.

Magyarországon több mint egymillió tb-potyautas van, közéjük tartoznak a prostituáltak is. A szexuális szolgáltatás 2003 óta hivatalosan is szerepel a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott és választható tevékenységek között. Nem tisztázott azonban, hogy milyen adózási formát választhatnak, de valószínűleg nem csak emiatt nem adnak számlát az ügyfeleknek.

 „Az egyéni vállalkozóként való adózást javasoltuk az adóhatóságnak, így tb-járulékot is fizetnének a prostituáltak. Az ügyben a héten állásfoglalást kértünk az APEH-től. A prostituáltaknak gyakran kell orvoshoz menniük ellenőrzésre, ezért különösen fontos, hogy a jövőben is hozzájuthassanak az ellátáshoz” – mondta lapunknak Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. AS Network

-->