Csehák keményen bírálja az egészségügyi reformot
Csehák Judit, volt egészségügyi minisztere a 168 órának adott interjújában kifejtette: Molnár Lajos még nagyobb elánnal akarta tovább vinni a reformot a közvélemény és a politika támogatása nélkül - ez állhatott váratlan távozása hátterében. A Betegjogi Közalapítvány elnöke szerint egy miniszter távozása nem jelenti a kormány szakpolitikai irányénak megváltozását.
Az utód kiléte azonban előtte is rejtély, de véleménye szerint az SZDSZ javaslatai alapján választanak majd kompetens személyt. Ugyanakkor a reform egyik legsúlyosabb problémájának a megfelelő kommunikáció hiányát tarja a szaktárca, és az emberek felé. „Gyakran nekem sem könnyű tájékozódnom, pedig a mi közalapítványunknak is kötelező egyeztetnie a minisztériummal” - mondta a lapnak Csehák Judit.
Az exminiszter nem hisz abban, hogy a vizitdíj bevezetése a hálapénz megszüntetése, valamint a túl sok orvos-beteg találkozó miatt került sor. Az alacsony jövedelműeket visszatartja ugyan a vizitdíj az orvoshoz fordulástól, ám 8-10 hónappal a bevezetése után visszaáll az eredeti szintre az orvoslátogatás - utal nemzetközi vizsgálatokra Csehák. De azt ő is elismeri, hogy egész Európában a magyarok járnak legtöbbet orvoshoz.
A vizitdíj befizetési körülményeinek problémáját, Molnár Lajos a szolgáltatókra hagyta, így a rendelők összevonták a kórházi betegfelvételt a vizitdíj regisztrálásával. „A rendelők túlzsúfoltságát – vélhetően – inkább a bürokrácia és a bonyolult beutalási szisztéma okozza” - hangsúlyozta a volt miniszter.
Csehák Judit ugyanakkor nem érti hogyan fognak egyes helyeken kétszer annyi területi feladatot fele annyi ágyszámmal megoldani. Ráadásul a „volumenkorlát” meghatározza, adott gyógykezelésből mennyit térít a kórháznak az OEP. Az ÁNTSZ szerint pénzhiányra és „volumenkorlátra” való hivatkozásra nem utasíthat el senkit egy egészségügyi intézmény. Ugyanakkor az ÁNTSZ azt is közölte, hogy minden kórháznak két várólistája lesz: a területi és az azon kívüli betegek részére. Csehák szerint az átszervezéseknek csak akkor lenne értelmük, ha a betegek jobb körülmények közé kerülnének, de ez nem minden esetben lesz így. Az exminiszter nem vitatja azt a kijelentést, mely szerint az aktív ágyakat csak akkor lett volna szabad csökkenteni, ha fejlesztik a szociális ellátórendszert és a járóbeteg-ellátást.
Sok terhes nő nem tudja még hol fog szülni, és Csehák is problémának tartja ezt a kérdést, mivel alapjaiban ez sem lett letisztázva. A pszichiátria elköltöztetéséről az a véleménye, hogy az OPNI-t – bármennyire is nagyhírű intézmény – csak milliárdokból lehetne felújítani. Azt azonban ő sem érti, a betegek miért nem a felújított, modern intézményekbe kerülnek. „S az is igaz: ahol a pszichiátria új profil lesz, ott valóban jelentkezhetnek finanszírozási gondok.”
Ugyanakkor a komoly hibának tartaná, ha a kormány most mindent elkezdene „visszacsinálni”. Véleménye szerint a több biztosítós rendszer kidolgozásához több időre van szükség, és nem szabad kötelezően rákényszeríteni az ország lakosságára. Németországban, Ausztriában, Hollandiában a több biztosítós modell jól működik, ezekben az országokban már kialakult, hogyan tartsák bent a biztosítási hálóban a legszegényebbeket is, míg Magyarországon nagy veszélyt jelentene e rendszer alapos előkészítés nélküli kötelezővé tétele. „Nincs még elég tapasztalatunk, szaktudásunk a teljes körű több biztosítási szisztéma azonnali bevezetéséhez, ami – ha megfontolatlanul alkalmazzuk – csak fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket”- zárta 168 órának adott interjúját Csehák Judit. (168 óra)
