Nehéz évek előtt a magyar cégek - már nem szégyen a nemfizetés
Az idei év első negyedében 24 százalékkal 4.517-re emelkedett a fizetésképtelenséggel kapcsolatos magyarországi cégeljárások száma és a következő két-három év is nehéz lesz, különösen a kényszervállalkozások és a kockázatukat nem kezelő cégek számára - írja a Coface Hungary hitelminősítő és követeléskezelő társaság legfrissebb elemzése.
Bár a módosított csődtörvény a csőd- és felszámolási eljárást tekinti fizetésképtelenségi eljárásnak, a Coface ide sorolja a végelszámolást is. Magyarországon ugyanis jellemzően sok az olyan végelszámolás, amely felszámolási eljárássá változik, mert már a végelszámolási eljárás elindításának is a fizetésképtelenség az oka. Az első negyedévben a 4.517 fizetésképtelenségi eljárásból 8 csőd-, 2.498 felszámolási- és 2.011 végelszámolási eljárás volt. A csődök száma eggyel csökkent, felszámolásból ugyanakkor 13 százalékkal, végelszámolásból pedig 41 százalékkal volt több az év első három hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest.
A fizetésképtelenségi eljárásokban a legnagyobb számban a kiskereskedelmi és az építőipari cégek érintettek, és ezekben az ágazatokban emelkedett a legdinamikusabban az eljárások száma. A 4.517 fizetésképtelenségi eljárás közül 720-720 volt kiskereskedelmi, illetve építőipari céggel kapcsolatban, és mindkét szektorban 16 százalékkal emelkedett egy év alatt ez a szám. Ugyanakkor az összes bejegyzett céget tekintve az arányuk az országos átlag alatt van. Nem sokkal maradt el a nagykereskedelem sem, amelyben 559 eljárás folyik, 12 százalékkal több az előző évinél.
Jóval mérsékeltebb volt a növekedés az ingatlangazdálkodás (6 százalék), a turizmus és vendéglátás (5 százalék) és a fuvarozás (3 százalék) területén. Az egy-egy cég kockázatosságát reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek állnak az élen, az összes ilyen bejegyzett cég 2,1 százaléka került fizetésképtelenségi eljárásba. A mutató országos átlaga 0,94 százalék. Ez alatt van a már említett gépipar és kereskedelem mellett az oktatás, a számítástechnikai tevékenység, az ingatlangazdálkodás és az egészségügy, míg a többi iparágban a fizetésképtelenségi index az átlag feletti.
Az időszak folyamán csak a gépipar és a logisztikai tevékenységet folytató vállalatok körében csökkent a fizetésképtelenségi index. Az elemzés megjegyzi, hogy az általános trenddel ellentétben a gépiparban tevékenykedő cégek száma csökkent a vizsgált időszakban. Ez is azt mutatja, hogy a cégek számának általános növekedése nem a gazdaság pozitív hatása, hanem, fizetésképtelenség esetén végelszámolás kezdeményezése.
Néhány iparágban az alacsony bázis miatt jelentősnek tűnik az eljárások növekedésének aránya, mint például az oktatás (64 százalék), a vegyipar (58 százalék) és a papíripar (42 százalék), de éppen az alacsony bázis miatt szó sincs iparági válságról - állapítja meg a Coface elemzése. A fizetésképtelenségi eljárások megyénként jellemzően arányosak a bejegyzett cégek számával. Markáns eltérés Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben van, ahol a bejegyzett cégek két, illetve három százalékával kapcsolatban folyik fizetésképtelenségi eljárás.
Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezetője úgy véli, hogy a nemfizetés morális vetülete a körbetartozási vita miatt semlegessé vált. Ma már nem szégyen a nemfizetés, csak a körbetartozásra kell hivatkozni. Miközben évek óta ezzel küszködik a magyar gazdaság, kevés életképes javaslat születik a gondok enyhítésére. A cégvezetőknek nincs megfelelő információjuk, amit jelez az is, hogy továbbra sem használják a pont e problémára kialakult, nemzetközileg bevált stratégiákat. Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája, mindössze 500 cég használ hitelbiztosítást, és csak 900 vásárol rendszeresen hitelminősítést. A kinnlevőségek kevesebb mint két százaléka kerül behajtó céghez, noha ennek költsége az éves forgalmuknak csupán néhány ezrelékébe kerülne - áll a Coface elemzésében. (MTI Eco)
