Nyílik a védelmi piac

Hamarosan Magyarországon is teljessé válik a védelmi ipari piac megnyitása, legalábbis a kormányzat és az ágazat képviselői között egyeztetések kezdődtek az Európai Hadfelszerelési Piachoz (EDEM) történő csatlakozásról. A piacnyitás nélkül a magyar védelmi ipari cégeknek nincs esélye arra, hogy az uniós tagállamokban katonai megrendeléshez jussanak – vélik kormányzati körökből. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértője a Védelmi és Biztonsági Együttműködési Fórum (VBEF) minapi ülésén elmondta: a hazai védelmi beszerzések és kutatás-fejlesztések értéke 2005-ben alig érte el a 106 millió eurót, miközben az egységes európai piac forgalma 35,4 milliárd euró volt.

Az EDEM-hez eddig 22 tagállam csatlakozott, s Magyarország mellett Spanyolország, Románia és Bulgária maradt távol. Magyarország az európai uniós csatlakozáskor azért maradt ki a rendszerből, mert a magyar védelmi és biztonsági beszerzéseken belül így is 85 százalékos az import aránya. Éppen ezért nagy volt a kockázata annak, hogy a magyar védelmi ipar a szabadpiacon nem lesz egyenrangú partnere az erős hazai bázisú és támogatású országok hadiiparának.

Emellett a közös védelmi piachoz történő csatlakozást követően a jövőbeni honvédségi beszerzéseknél nem lenne lehetőség ellentételezési megállapodásokat kötni, noha az offset tevékenység eredményeképpen 1995 óta mintegy 520 milliárd forint értékű magyar ipari export és működőtőke-beruházás valósult meg. A gazdasági tárca szerint a csatlakozást jól kell időzíteni, ellenkező esetben kellemetlen következményekre lehet számítani az ágazatban.

Az európai piacnyitás egyszerre óriási lehetőség és kockázat a magyar védelmi ipari vállalatoknak – fogalmazott Kovács Géza Péter. A Magyar Védelmi Ipari Szövetség elnöke szerint az EDEM-hez történő csatlakozás hosszú távon elkerülhetetlen, ám az érintett hazai cégeket csak megfelelő felkészítést követően lehet kitenni az uniós versenynek. Ezt a célt szolgálja a VBEF életre hívása, amelynek keretében a héten kezdődtek meg az egyeztetések a GKM, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint öt ágazati érdek-képviseleti szervezet között a piacnyitás időpontjáról és a védelmi ipari vállalatok érdekeinek számbavételéről.

Az ágazat forgalma 2005-ben – 21 milliárd forinttal – először haladta meg a rendszerváltást megelőző évek szintjét. Azonban az iparág cégeinek árbevétele reálértéken így is nagyságrendileg kisebb a Varsói Szerződés piacának összeomlását megelőző helyzethez képest, s kedvezőtlenül alakult az értékesítés szerkezete is. Miközben a csúcsévnek számító 1988-ban az árbevétel 76 százaléka az exportból származott, addig a külföldi értékesítés részaránya jelenleg nem éri el a tíz százalékot.