Több malom is leállhat

Egyes malomipari cégeknek várhatóan le kell állniuk a búzaőrléssel, vagy jelentősen csökkenteni kényszerülnek liszttermelésüket a nyári aratásig hátralévő hónapokban, mivel elapadtak a hazai szabad árukészletek. A tavalyi betakarítás óta hatalmasat változott a magyar búzapiac: míg a korábbi években az itthoni raktárakban 2 millió tonnás uniós intervenciós mennyiség halmozódott fel a túltermelés miatt, most az ágazat minimális „átmenő készlettel” vág majd neki az aratással induló új szezonnak.

Nincs szó ugyanakkor arról, hogy a mai helyzet a betakarításig veszélyeztetné a hazai kenyérellátást – mondta lapunknak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke. A malomipari cégek ugyanis összességében megvásárolták a belföldi igények kielégítéséhez szükséges 1,2 millió tonnás árualapot. Pótsa Zsófia, a szervezet főtitkára hozzátette: most inkább az fordulhat elő, hogy egyes cégek nem tudják kihasználni teljes mértékben üzleti lehetőségeiket. Ez főleg a lisztexportra lehet jellemző, mivel például Románia ez évi uniós csatlakozása a magyar feldolgozók számára új kiszállítási lehetőségeket teremtett.

A szabad árukészletek rohamos csökkenését elsősorban az okozta, hogy a 4,5 millió tonnás tavalyi búzatermés – időjárási okokból – kisebb volt a korábbi évek terméseredményeinél, miközben jelentősen nőtt a nemzetközi kereslet. Vermes András, az Agrograin Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az elmúlt év nyara óta rekordmennyiségű, 2,9 millió tonna búza hagyta el az országot. A fizikai piacról főként a lengyel, az olasz, a román és a bosnyák megrendelők vásároltak, míg az EU-s intervenciós készletek – a hazai piac mellett – tengerentúli országokban találtak gazdára. A brüsszeli döntések nyomán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által korábban felvásárolt 2 millió tonnás uniós intervenciós búzamennyiség is minimálisra szűkült.

Az események azt mutatják, hogy az idei búzaszezon kereskedelmi szempontból „kifutóban van” – fogalmazott az Agrograin elnök-vezérigazgatója. Csonka Endre, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: különösen egy-két hónapja látszott úgy, hogy az árukészlet nem tarthat ki. A közelmúltban viszont újabb „rejtett” tételek jelentek meg a piacon, ezt az is tükrözi, hogy az eddigi tőzsdei áremelkedési trend megfordult. Az tehát nem jelenthető ki, hogy egyáltalán nem lehet áruhoz jutni.

A malomipar a tavalyi betakarítás óta 30–40 ezer forint közötti tonnánkénti árakon jutott búzához, szemben például az egy évvel korábbi 23-24 ezer forintos induló árral. Az alapanyag drágulása miatt a cégek többlép-csős áremelést hajtottak végre, ennek nyomán az ömlesztett

finomliszt ipari átadási ára az 50 forint alatti korábbi szintről 58–62 forintra nőtt. A feldolgozók – közölte Lakatos Zoltán – egyelőre ezt szeretnék tartani. Más iparági vélemények szerint a mai átadási árak 70 forint körüli bolti lisztárakat indukálnak, de az üzletláncok ennyiért adják a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, kilós kiszerelésű lisztet is. Ez pedig már inkább veszteséget hoz a gyártóknak. HL

A koncentráció ugyanakkor nemcsak üzembezárásokat, hanem több helyen komoly modernizációt is

jelentett. Ez is közrejátszott abban, hogy – míg a malmok száma megfeleződött – az összkapacitás mindössze 30 százalékkal csökkent.

Így a vállalatok névleges búzaőrlési kapacitása ma is 2 millió tonna, miközben csak 1,2-1,5 millióra van tényleges piaci igény.

Ezért a kihasználtság csupán néhány cégnél éri el a 80 százalékot.

A koncentráció ugyanakkor nemcsak üzembezárásokat, hanem több helyen komoly modernizációt is

jelentett. Ez is közrejátszott abban, hogy – míg a malmok száma megfeleződött – az összkapacitás mindössze 30 százalékkal csökkent.

Így a vállalatok névleges búzaőrlési kapacitása ma is 2 millió tonna, miközben csak 1,2-1,5 millióra van tényleges piaci igény.

Ezért a kihasználtság csupán néhány cégnél éri el a 80 százalékot.-->