A rádió az átállás győztese is lehet
- A Magyar Reklámszövetség becslése szerint a magyarországi rádiók hirdetési bevétele tavaly éves szinten mintegy tíz százalékkal csökkent. Korábban a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének adataiból az derült ki: a Sláger–Danubius–Juventus hármas együtt körülbelül ugyanekkora visszaesést könyvelt el.
- A tavalyi valóban nem a rádiók éve volt. Az autós szektor költése éves szinten stagnált, a távközlés a 2004-es csúcsév óta folyamatosan csökken, illetve most már stagnál, a pénzügyi szektor úgy-ahogy tartotta a szintet. Ez azonban csak az érem egyik oldala: a visszaesésről a rádiós piac is tehet, a rendkívül intenzív – esetenként irracionális kedvezményekben, bónusz spotokban megjelenő – árverseny is kedvezőtlenül befolyásolta az eredményeket, valamint a kellő szakmai összefogás és a lobbi hiánya is.
- Hogyan érintette mindez a piacvezetőt?
- A Sláger Rádió – piaci helyzeténél fogva – később érzi meg a negatív hatásokat, és az idei első negyedév is a várakozásoknál jobban sikerült. A második negyedévi eredmény azonban – ezt már most elmondhatjuk – elmarad a várakozásainktól. Természetesen továbbra is igyekszünk az árral szemben menni, és több „fronton harcolunk” azért, hogy ne szűküljön tovább a rádiós szelet a tortából: program- és sales támogató kutatásokat végzünk itthoni és külföldi kutatócégekkel közösen, komoly marketingkampányt indított a csatorna: óriásplakáton, tv-ben és printben is jelen leszünk, de futnak ezzel párhuzamosan sales programjaink is, amelyek közül az egyik az FMCG-szektorra összpontosít.
- Sokan úgy vélik, a nehéz helyzetben sokkal szorosabb összefogásra lenne szükség.
- A bónuszok ügyében nyilván nem lesz megegyezés, nem is lehet, hisz az kartellgyanús lenne. Egy másik, jelentős kérdésben viszont már körvonalazódik. A magyarországi rádiók között egyre többen támogatják azt a kezdeményezést, hogy a jelenlegi rádiónaplós, illetve – a helyi rádiók által megrendelt – telefonos hallgatottságmérésről térjünk át a jóval pontosabb műszeres vizsgálatra. Ez a rádiót a televízióhoz hasonló, pontosan és könnyen tervezhető médiummá tenné, nem is beszélve – például – a potenciális reachnövekedésről (eddig mindenütt, ahol műszeres mérésre váltottak, ezt tapasztalták), vagy az adatok napi frissítésének lehetőségéről. Több cég – a Szonda, a GfK és az Arbitron – is kínál ilyen megoldást, ahol próbát tettek, ott a tapasztalatok egyértelműen jók voltak.
- Mennyibe kerülne az átállás?
- Jelenleg a rádiók körülbelül 50 millió forintot költenek a Szonda–GfK naplós kutatására. A műszeres mérés ennek négy-ötszörösébe kerülne, de megérné: a piac egészének többletbevétele több milliárd forintra rúghatna.
- Több szó esik manapság egy másik átállásról. A digitális átállásra vonatkozóan a televíziók esetében már a céldátum is megvan, a rádióknál viszont annál nagyobb a bizonytalanság. Álláspontja szerint a lehetőségek is nagyok: a Média Hungaryn tartott előadásában a mellett érvelt, hogy a rádiók lehetnek a digitalizálás nyertesei.
- A sokszor temetett rádió új típusú kereskedelmi-eladói csatornává, a leginkább interaktív médiummá válhat. Előfizetői csomagok alakulhatnak ki, de a célzottabb reklámelérésből, de akár a műsorok letöltéséből is lehet majd bevételeket generálni. Egy biztos: a márka és a tartalom számít majd igazán, még ha ez többletköltséget jelent is.
- Az új lehetőségek kiaknázásához az interaktív, illetve internetes szolgáltatásokat is fejleszteni kell.
- A rádió és az internet jól kiegészíti egymást, nálunk a fejlesztés is egységes stratégiába illeszkedik. Interaktív osztályunk immár négy fővel működik; a hónap elején pedig – Kozma Zsolt irányításával – megújult a Sláger Rádió honlapja is, amely a web 2.0-s korszakváltásnak is megfelelő szolgáltatásokat nyújt. Hallgatóink üdvözölték a változást: az egyedi látogatószám minden különösebb hírverés nélkül a korábbi négy-ötszörösére, napi ötvenezer körülire nőtt. Jómagam a nyáron az USA-ba készülök, mert az anyavállalatunk – azon belül is az EMMIS Interactive – jóvoltából lehetőségem lesz az olyan piacokat tanulmányozni, mint a New York-i vagy a Los Angeles-i. A helyszínen vizsgálhatom meg, miként működnek együtt, illetve erősítik egymást a rádiós és az interaktív megoldások. Ilyen lehetőségek csak egy szakmai tulajdonosi hátterű médium esetében állnak fenn, ugyanakkor az egész piac számára utat nyithatnak.
