Jó bort ígér a korai szüret
A szokatlanul korai szüret oka az enyhe tél és a rendkívüli nyári időjárás. A csapadékhiány pedig az átlagos évekhez képest 20-30 százalékos terméskiesést okozott. Így van ez a Balatonnál is, ahol már július utolsó napjaiban szüreteltek. Most a chardonnay és a zenit van soron. A Konyári pincészetben a hét közepén kezdődött a munka. Konyári János Balatonlellén, Kishegyen építette fel családi pincészetét, és elsőként bizonyította be, hogy nemcsak a történelmi vörösboros vidékeken, hanem a Balatonnál is lehet kék szőlőből csúcsborokat készíteni. A pincészet munkáját fiával, Dániellel közösen irányítják. „Három napja szedjük a fehér szőlőket, úgy három héttel korábban, mint tavaly – mondta Konyári János. – Érett a gyümölcs, jó a cukorfok, de a savak elégtek a negyven fokban és a meleg nyári éjszakákon. Az alacsony savtartalom nagyobb odafigyelést igényel a borásztól, már a szüret idejének megválasztásánál, de majd a pincében is.”
Villányban, a Gere pincészetben egy hónappal ezelőtt szedték le az első fürtöket a korai rozéhoz. A borászat tulajdonosa, Gere Attila nem csak az erdészek között a legjobb borász. Eredetileg ugyan erdészként végzett, de 1994-ben elnyerte Az Év Bortermelője címet. Magyarország egyik legdélibb fekvésű területe, a Kopár-dűlő az övé. Azt mondta: nem emlékszik ilyen korai szüretre az elmúlt negyven évben. „Tavaly szeptember elsején, idén augusztus első napján kezdődött a szüret – mondta Gere Attila. – A pinot noir és a zweigelt esetében még nincs komoly kiesés, de oportóból, kékfrankosból a 2000-es év óta nem volt ennyire kevés szőlő, mint ebben az esztendőben. Persze, az őszi időjáráson nagyon sok múlik a vörösborok esetében is, ha nem lesz sok csapadék, még a rendkívüli meleg ellenére is kiemelkedő lehet az évjárat.
Tokajban a korai fajtákat ezen a hétvégén kezdték el szüretelni. Ebből a szedésből persze még nem aszúbor lesz. Szepsy Istvánról, a 2001-es év borászáról azt tartják, hogy az általa készített nedű már a tőkéken elkel. Borai a legnagyobb presztízsű tokaji borok közé tartoznak. Idén rendkívüli évjáratra számít. „A fiatal ültetvényeknek és a korai szőlőknek Tokaj-Hegyalján is ártott a meleg – mondta Szepsy István. – Az agyagos területeken található régi ültetvényeknek azonban használt. Ezeknek a szőlőknek ugyanis olyan mélyen van a gyökerük, és még ilyenkor is képesek vizet felvenni, ugyanakkor előbb érnek be, így az aszúsodásra és a szüretre is elég lesz az idő. Nagyon szép évjáratra számítok. De még sok múlik a természeten. Ahogy szinte minden magyar borász, én is szép, napfényes szeptembert szeretnék, kevés csapadékkal.”
Már májusban tudták: nyáron lesz a szüret
A jó borászok már tavasszal tudták, hogy idén nyár végén kell hozzáfogniuk az őszre tervezett munkához. Az azonban, hogy a szüretet éppen a múlt hét közepén kell elkezdeniük, az időjárás-előrejelzésből derült ki. Hogy miért? Hát azért, mert egész múlt hétre és a hétvégére is nagy meleget ígértek a meteorológusok. Márpedig az érett szőlőszemekben lévő savnak egy hosszú nyár után ilyenkor már rosszat tesz a meleg. Az pedig a bornak tesz rosszat, ha kevés benne a sav. Így tehát a harmonikus ízű bor érdekében meg kellett menteni a savakat attól, hogy a melegben – ahogy a borászok mondják – elégjenek.„A sav adja a legnemesebb alkoholos ital, a bor tartását, sav nélkül tehát bágyadt és unalmas – mondta dr. Eperjesi Imre, a legismertebb magyar borászati szakkönyv egyik szerzője, a kertészeti egyetem borászati tanszékének nyugalmazott professzora. – A borkészítés folyamatában a szüret idejének megválasztása nagyon fontos. Nagyon kell figyelni az időjárást, és úgy kell időzíteni, hogy a borász a szőlőt teljes érettségében szedje le, amikor a legtöbb értékes alkotó van benne. A napfényes, meleg nappalokon a szemekben cukor képződik: érik a szőlő.”
Dr. Eperjesi Imre szerint az idei korai szüret rendkívüli dolog, de nem váratlan. Olyannyira nem, hogy már májusban tudni lehetett. „Kozma Pál és Németh Márton sok évtizedes feljegyzéseiből tudhatjuk, hogy melyik évben mikor virágozott a szőlő Magyarországon – mondta Eperjesi Imre. – A tömeges szőlővirágzás pedig nagyon korán, május végén volt az idén, három héttel előbb, mint szokott. Innen pedig már könnyű számolni, mert azt tudni lehet, hogy a növekedés és az érés folyamata meddig tart. Persze a természet mindig produkál meglepetéseket, de ebből sok mindent korrigálni lehet, mert a borászat egy komoly tudomány, amit jól csinálni művészet.”
„A sav adja a legnemesebb alkoholos ital, a bor tartását, sav nélkül tehát bágyadt és unalmas – mondta dr. Eperjesi Imre, a legismertebb magyar borászati szakkönyv egyik szerzője, a kertészeti egyetem borászati tanszékének nyugalmazott professzora. – A borkészítés folyamatában a szüret idejének megválasztása nagyon fontos. Nagyon kell figyelni az időjárást, és úgy kell időzíteni, hogy a borász a szőlőt teljes érettségében szedje le, amikor a legtöbb értékes alkotó van benne. A napfényes, meleg nappalokon a szemekben cukor képződik: érik a szőlő.”
Dr. Eperjesi Imre szerint az idei korai szüret rendkívüli dolog, de nem váratlan. Olyannyira nem, hogy már májusban tudni lehetett. „Kozma Pál és Németh Márton sok évtizedes feljegyzéseiből tudhatjuk, hogy melyik évben mikor virágozott a szőlő Magyarországon – mondta Eperjesi Imre. – A tömeges szőlővirágzás pedig nagyon korán, május végén volt az idén, három héttel előbb, mint szokott. Innen pedig már könnyű számolni, mert azt tudni lehet, hogy a növekedés és az érés folyamata meddig tart. Persze a természet mindig produkál meglepetéseket, de ebből sok mindent korrigálni lehet, mert a borászat egy komoly tudomány, amit jól csinálni művészet.”
Negyedikek vagyunk Európában a borivásban Magyarországon borból 34,8 liter az éves átlagfogyasztás fejenként. A legtöbb bor Franciaországban fogy: 58 litert iszik egy év alatt egy francia. Az olaszok 55 litert, a spanyolok 36 litert, a sörivó németek évente átlagosan 24 liter bort fogyasztanak, míg a britek – akiknél nincs bortermelés – mindössze 16 litert. A GfK Hungária friss piackutatásából az derül ki, hogy a magyarok ötöde hetente egyszer, néha többször is fogyaszt bort, és csak 38 százalék mondta azt, hogy soha. A felmérés szerint a borok közt változatlanul a félédes a legkedveltebb itthon, 53 százalék ezekből fogy, utána a száraz következik. A legtöbb bort - az összes mennyiség több mint felét - a diszkontokban és a hipermarketekben értékesítették 2006-ban.
Még a franciák is korán kezdtek idén a szőlőkben Nemcsak hazánkban, Európa más borvidékein is nyári szüret van. Franciaországban például a XIX. század óta nem volt ilyen korai a szüret – ezt a párizsi Le Figaro című napilap augusztus 22-én adta hírül. A lap azt írta: minden régióban két-három hetes eltolódás tapasztalható a szokásos szüretelési időhöz képest. A korai szüretelésű borok koronáját, a muskotályt például már augusztus 2-án elkezdték szüretelni a Pyrénées-Orientales-ban fekvő Rivesaltes-ban. A korai szüretet természetesen az időjárás indokolja, vagyis az enyhe tél, amelyet egy meleg, sok napsütéses április követett. Ezzel szemben a júniusi esőzések a betegségek megjelenését segítették elő, aminek az lett az eredménye, hogy 2000 óta az egyik leggyengébb szüretről beszélhetünk Franciaországban.
-->
