Nógrád, Békés, Heves a legkevésbé vonzó a magánbiztosítók számára
A nyereségorientált biztosítórendszer iránt érdeklődő magánbefektetők nem válogathatnak a biztosítottak között. Olyannyira, hogy még az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) sem kérhetnek adatokat a betegek egészségi állapotáról. Persze az egészségbiztosítási pénztáron kívül is vannak olyan források, amelyekből következtetni lehet egy megye egészségügyi állapotára. Egyes társaságok például telefonon érdeklődnek a válaszadók – és családtagjaik – egészségi állapotáról, káros szenvedélyeiről.
Az ÁNTSZ megyei szervezetei által két évvel ezelőtt készített átfogó jelentés tovább árnyalja a képet. Ezek a regionális beszámolók egy-egy magyarországi régió lakosságának egészségi állapotát és fontosabb meghatározó tényezőit mutatják be. Az elemzést, minden megyében döntően halandósági adatokra építették, de számos egyéb, az egészségi állapotot befolyásoló tényezőt figyelembe vettek. Azokat, amelyek rizikófaktorok lehetnek a halálozást okozó betegségek kialakulásában. A legutóbbi népegészségügyi jelentésből például kiderül: az általános halandóság, vagyis a 100 ezer lakosra jutó haláleset, a Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb, a Dél-Alföldön pedig legrosszabb.
A legtöbb elhízott férfi – amúgy a lakosság 65 százaléka ilyen – a Dél-Dunántúlon, a legtöbb elhízott nő pedig Szabolcsban él, ahol a nők 60 százaléka túlsúlyos. A hazai felnőtt lakosság harmada dohányzik rendszeresen, erős dohányosból viszont a Dél-Dunántúlon van a legtöbb. Ráadásul minden nyolcadik felnőtt férfi nagyivónak számít ezen a vidéken. Az egészségbiztosítók szempontjából az életkor ugyancsak kockázati tényezőnek számít. Szám szerint a legtöbb 65 év feletti ember Budapesten él az országban, a megyék közül pedig - a teljes lakossághoz viszonyítva - Békésben él a legtöbb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legkevesebb idős ember.
A verseny nem cél, hanem eszköz
Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága kedden hallgatta meg az egészségügyi minisztert az elkészült és a múlt héten nyilvánosságra hozott egészségbiztosítási koncepcióról. Horváth Ágnes tárcavezető a több mint háromórás bizottsági ülésen azt mondta: a rendszer megújításától és a versenytől azt várják, hogy javul az ellátás minősége. Horváth Ágnes az egészségbiztosításról szóló törvénytervezet kapcsán azt mondta, hogy abba több garanciális elemet beépítettek, például hogy a pénztárak járulékot nem emelhetnek (ez parlamenti hatáskör marad), nem szelektálhatnak a betegek között, a 49 százalékos kisebbségi tulajdon nem fog változni, a menedzsmentjogokat pedig a törvény írja majd elő. Az egészségügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy a vizitdíj mértékének megállapítása megint csak parlamenti hatáskör, a pénztárak nem emelhetik.Az elhunytak száma megyénként 100 ezer lakosra számítva. A nagyíráshoz kattintson ide! -->
