Rudi nem hosszabbítaná meg automatikusan a tisztségét

A közszolgálati televíziózás, a verseny és a teljesítmény elkötelezettjeként egyetértek azzal, ha pályázaton méretnek meg azok a tervek, amelyek szolgálják, hogy a Magyar Televízió továbbra is eredményesen gazdálkodjon és közszolgálati műsorszolgáltatóként meghatározó szereplő legyen a digitális korban - írta Rudi Zoltán, az MTV elnöke írta abban a levélben, amelyet szerda reggel küldött el Czeglédi Lászlónak, az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnökének, még a kuratóriumi elnökség délutáni ülése előtt.

Czeglédi László múlt pénteken kért levélben tájékoztatást Rudi Zoltántól arról, hogy pályázat nélküli mandátum-hosszabbítás esetén vállalja-e az elnöki megbízatást. Rudi Zoltán erre válaszolt ma reggel.

A levél szerint az elnöki posztot 2004. március 5-e óta betöltő Rudi Zoltán készen áll a megmérettetésre. Az MTV elnöke – aki a médiatörvény elfogadása óta az első olyan vezető lesz, aki várhatóan kitölti 4 éves mandátumát – azt is megerősítette: felelősséget vállal azért, hogy a konszolidáció eredményeire építve a Magyar Televízió a jövőben is hatékonyan gazdálkodik, folytatódik a vállalati munkafolyamatok, a munkaszervezet és a technológia korszerűsítése, a műsorszolgáltatás megújításával pedig az MTV a közösségi párbeszéd, a nemzeti önazonosság és a nemzeti kultúra fórumaként működik.

2007. szeptember 12-én Rudi Zoltán átadta beszámolóját elnöki ciklusa három és fél évéről. A 64 oldalas, 5 fejezetből álló, 46 táblázatot és grafikont tartalmazó dokumentum szerint az MTV stabilizálta gazdálkodását, hiszen míg 1997-től 2004-ig 46 milliárd forint mérleg szerinti veszteséget halmozott fel, addig 2005-től minden évben nyereségesen működött, 2006-ban adózás előtti eredménye már 4 milliárd 405 forint volt. A dokumentum ezzel összefüggésben arra is kitér, hogy míg a veszteséghalmozás miatt 2004-ben az MTV-nek mínusz 1 milliárd 267 millió forint volt a saját tőkéje, addig 2006-ra ez már plusz 4 milliárd 775 millió forint lett.

A beszámoló szerint Rudi Zoltán elnöksége idején, az MTV munkaszervezetének átalakítása során a korábbi 13 igazgatóság helyett 7, a 9 főszerkesztőség helyett 6 jött létre. A beszámolóban az is olvasható, hogy 2004-ig papír alapú volt a nyilvántartás, részben utólagos az adatrögzítés, ügykövetés pedig nem volt, mostanára viszont már 8 egymással integráltan működő alapú informatikai rendszer, dokumentálja az adatokat, információkat az MTV-ben.

A műsorszolgáltatás megújítását ismertetve a beszámoló kitér arra, hogy 2004-ig a Magyar Televízió két csatornájának nem volt önálló műsorprofilja, az m2 döntően az m1 műsorait ismételte, és a műsorkészítők egy része több időszakban kétes szakmai utakon járt. Ezzel szemben ma már az m1 a tájékoztatásra, a művelődésre és a szórakoztatásra, az m2 pedig a kultúrára, az ismeretterjesztése, a filmekre koncentrál, és az MTV jelentősen túlteljesíti a médiatörvényben számokkal meghatározott műsorszerkezeti követelményeket.

A Magyar Televízió a dobogós harmadik helyen áll a nézettségi rangsorban, miközben a magyar nyelven sugárzó tévécsatornák száma már meghaladja a hatvanat. Az MTV-t a 2004 márciusától 2007 első félévéig eltelt három és fél év alatt mindössze 2 sajtóhelyre-igazítási perben, és 33 panaszbizottsági eljárásban marasztalták el – olvasható a beszámolóban, amelyet a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége októberben több alkalommal is tárgyalt.