A bíróság mérlegelheti a juttatást

A határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a munkavállaló választhat, hogy igényét mely jogszabály alapján érvényesíti. Ha a dolgozó kettőtől tizenkét havi átlagkeresetre nyújt be igényt, akkor a bíróság az átalány mértékét mérlegelheti. A mérlegelésre nincs hatással, hogy eltérő igény érvényesítésekor a munkavállalót milyen öszszeg illette volna meg – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság a következő ügyben.
A jogvita felperese az alperes céggel három évre szóló munkaviszonyt létesített ügyvezető igazgatói munkakörre. Egy év múlva a taggyűlés viszszahívta tisztségéből, majd rendes felmondással, indoklás nélkül megszüntették a munkaviszonyát.
A volt ügyvezető a bírósághoz fordult. Kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, visszahelyezésének mellőzését és az anyagi jogkövetkezmények alkalmazását. A munkaügyi bíróság jogellenesnek találta a munkáltatói intézkedést, és a céget háromhavi átlagkereset megfizetésére kötelezte.
A felperes kevesellte az öszszeget, fellebbezett. A másodfokú ítélkező fórum felemelte a juttatást, mert hathavi átlagkeresetnek megfelelő összeget talált arányban állónak a jogsérelemmel. Figyelembe vette a felperes életkorát, elhelyezkedési nehézségeit és a három évre szóló jogviszony egy év eltelte utáni megszüntetését.
A felperes az LB-től kért felülvizsgálatot. Azzal érvelt, hogy számára a maximális, tizenkét havi átlagkereset jár. Arra kérte az LB-t, hogy kötelezze az alperest tizenkét havi átlagkeresetének megfizetésére. Az LB nem találta alaposnak a kérelmét. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén a munkavállaló a jogkövetkezményeket illetően választhat két törvényi rendelkezés közül. Az egyik alapján egyévi átlagkereset illeti meg, ha a határozott időből még hátralévő ideje az egy évet meghaladja. A másik rendelkezés úgy szól: ha a dolgozó nem kéri a visszahelyezését, a bíróság – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés súlyának mérlegelésével – a munkáltatót legalább két, de legfeljebb tizenkét havi átlagkereset megfizetésére kötelezheti.
Az LB hangsúlyozta: a bíróság döntésének elsősorban a felperes keresete szab korlátot. Mivel az adott esetben a felperes keresetében az utóbbi szabály alkalmazását kérte, így a bíróság jogszerűen mérlegelhette a volt ügyvezetőnek járó öszszeget. Erre azonban nem lehetett kihatással az a másik – a felperes által nem választott – szabály, amely szerint a jogviszony egyoldalú megszüntetése esetén a munkáltató egyévi átlagkeresetet köteles megfizetni – mondta ki az LB. KK