Gázos kérdések

A Mol és a Gazprom németországi érdekeltsége által 2006 nyarán, 30 millió forinttal alapított cég az októberre kitolt határidőre sem állt elő arra vonatkozó javaslatával, milyen nyomvonalon érkezzen Magyarországra az orosz gáz, s milyen módon létesüljön az itt tervezett, tízmilliárd köbméternyi kereskedelmi gáztároló.

A késlekedés mögött részben az állt, hogy a Gazprom a nyáron „újragondolta” magyarországi terveit. Akkortájt melegítette fel ugyanis hazánkban az orosszal rivális Nabucco-projekt előkészületeit, s akkor mutatkozott Szerbia és Ausztria is nyitottabbnak az orosz gázóriással való együttműködésre, mint hazánk.

A SEP Co azonban – tehát a Mol és a Gazprom – a magyarországi tranzit előkészítésén is komolyan dolgozik. Úgy tudjuk, továbbra is két variációban gondolkodnak azzal kapcsolatban, honnan érkezzen a Déli Áramlat vezeték gáza Magyarországra. Az egyik az utóbbi hónapokban a hírekben győztesnek mutatkozott Szerbia felőli betáplálás. Ebben az esetben a déli szomszédunk és Ausztria közötti – magyarországi – gázvezetékszakaszon a mostanival ellentétes irányban lehetne továbbítani a gázt, minimális beruházás révén. A másik az asztalról már-már lesöpört Románia felőli import. Ez drágább megoldás lenne, mert új vezetéket kellene lefektetni hozzá, de fontosabb is, mert a hazai nyomvonal azonos lenne a közép-ázsiai (valamint azeri, talán iráni és iraki) gázt hozó Nabuccóével. Bár a Gazpromhoz közel álló forrásunk szerint – és az ezt állító hírekkel ellentétben – továbbra sincs esély a két óriás gázvezetékprojekt összekapcsolódására, tény, hogy orosz részről sem tekintik kizártnak a Déli Áramlat Románián való keresztülvezetését.

A nyomvonalról mihamarabb dönteni kell. Januárban a Gazprom aláírja Bulgáriával a Déli Áramlat ottani szakaszának az építéséről szóló megállapodást. Akkortájt már tudni kell, hogy onnan vagy Szerbia, vagy Románia felé halad tovább a cső. Még ennél is előbb, ez év december végéig megszületik az a végleges szerződés is, amely szerint az orosz társaság átveszi a baumgarteni gázelosztó központ felének az ellenőrzését. Baumgartent rövid időn belül gáztőzsdévé is fejlesztenék a bécsi energiabörze bevonásával. Egy közeli, átlátható gázpiac megjelenése jót tenne a magyar és általában az európai vevőknek is, különös tekintettel a gáz drágulására vonatkozó legújabb hírekre. Türkmenisztán ugyanis jövőre várhatóan 30 dollárral emeli a Gazpromnak eladandó gáz ezer köbméterenkénti árát az ország elnökének bejelentése szerint. A türkmén energiahordozó tavaly 60 dollárba került, az idén már 100-ba. Alekszej Miller Gazprom-vezér rögtön jelezte, hogy cége a magasabb árat továbbhárítja európai vevőire. Külön kiemelte Ukrajnát, amelylyel már megállapodtak a jövő évi árról, annak éppen csak a nagyságát nem hozták nyilvánosságra. Miller a Gazprom gázának jövő évi európai átlagárát 354 dollárra tette. Ebbe vélhetőleg még nem számította bele az esetleges türkmén emelést, amely miatt azokat az uniós és amerikai illetékeset hibáztatta, akik felhívták a türkmének figyelmét orosz exportjuk olcsó voltára.