Jelezhetők a szívbetegségek
A szív- és érrendszeri ok miatt bekövetkezett halálesetek számában Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lényeges csökkenés következett be. Ám Kelet- és Közép-Európában, sőt, hazánkon belül is kicsi a javulás, és a megyék között is vannak különbségek.
A két évvel ezelőtti rendezvény ajánlásai óta számos új fejlemény került napvilágra. Szakemberek nemzetközi kutatásokra alapozva megállapították, hogy a régi és az új betegségkockázatok együttesen mintegy 90 százalékban – statisztikailag nagy valószínűséggel – előre jelezhetik a szív-ér rendszeri események bekövetkeztét. 2007-ben számos európai társaság közös ajánlást tett közzé, amelynek jellemzője, hogy egyszerűsítésre és közérthetőségre törekedett, a bizonyítékokon alapuló orvoslás tényeinek és következtetéseinek maradéktalan szem előtt tartása mellett. A mostani, harmadik terápiás konszenzus alkalmával az érelmeszesedésen alapuló szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) kórok ezen holisztikus megközelítéséhez csatlakoztak a hazai orvosok is.
A kockázatok közül kiemelkedik a hasi elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és vércukorszint. Érdekességként említette meg Szollár Lajos, a kongresszus elnöke, hogy az új európai ajánlásokban a kockázati tényezők közé bekerült az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a pszichoszociális stressz is. A professzor szerint napi 400-600 gramm zöldség-gyümölcs elfogyasztása lenne szükséges. A stressz kezelése társadalmi probléma, amely az emberek képzettségével, jövedelmi viszonyaival, életmódjával, magánéletével, a depresszióval függ össze.
Magyarországon a születéskor várható élettartam a férfiaknál nyolc, a nőknél hat évvel marad el az európai értéktől, az évi 130 ezer körüli haláleset felét a keringési rendszer betegségei, negyedét a rosszindulatú daganatos betegségek okozzák. Az orvostársaságok képviselői egyetértenek abban, hogy az e kórok hátterében álló előzmények javarészt azonosak, ezért azokat összefoglalóan kardiovaszkuláris rizikótényezőkként határozzák meg.
Azt, hogy életmódbeli változtatást vagy gyógyszeres kezelést javasol-e az orvos, a kockázatoktól függ – mondta Pados Gyula, a Magyar Atherosclerosis Társaság alelnöke. A nagy rizikójú csoportba sorolják be azokat, akik valamilyen szív-ér rendszeri vagy cukorbetegségben, illetve veseelégtelenségben szenvednek. Ha ezek valakinél összeadódnak, igen magas a kockázata a súlyos kardiovaszkuláris betegségeknek. A hazai felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, minden negyedik ember elhízott. Különösen súlyos a hasi elhízás (férfiaknál 102, nőknél 88 cm haskörfogat felett), amely ugyancsak nagymértékben növeli mind a kardiovaszkuláris betegségek, mind a diabétesz kialakulásának valószínűségét.
Betegség nélkül is nagy kockázatúnak tarthatók azok, akiknél három vagy több rizikófaktor mutatható ki – esetleg csak egyetlen, de az nagyon súlyos. Ilyen lehet például 180/110 Hgmm feletti vérnyomás, a 8,0 mmol/l feletti koleszterinszint, a 40 kg/m2 feletti testtömegindex (BMI) vagy a vese elégtelen működését jelző laboreredmény. Idesorolhatók az érelmeszesedés és a családi kórelőzmény is. Nagy kockázat esetén az elérendő koleszterinszint célértéke 4,5 mmol/l, a vérnyomásé pedig 130/80 Hgmm, elhízás esetén férfiaknál a 94, nőknél a 80 cm alatti haskörfogat, valamint a vércukorszint 6,0 mmol/l alá vitele – mondta Farsang Csaba, a Magyar Hipertónia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Kérdésünkre elmondta: 31 úgynevezett kardiometabolikus egészségügyi centrumot hoznak létre az országban, ezekben egységes irányelvek szerint alkalmazzák a terápiát. De Chatel Rudolf, a Semmelweis Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző évek kedvező tendenciája – a magas vérnyomásos páciensek rendszeresen szedték a gyógyszereiket – ez év márciusában megtört, mára 10 százalékkal esett a vérnyomás csökkentésére szolgáló orvosságok dobozforgalma, pedig ez a kór súlyos kockázatot jelent a kardiovaszkuláris tragédiák kialakulásában. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: a betegek valószínűleg azért nem mennek el az orvoshoz, mert nem tudják a vizitdíj mellett a gyógyszerek térítési díját is kifizetni. Kérdésünkre, hogy az azonos betegségre való, de különböző hatóanyagú szerek OEP általi egy csoportba sorolásáról, s azokhoz fix összegű tb-támogatás nyújtásáról mi az orvosi szakma véleménye, Farsang Csaba professzor úgy válaszolt: az egészségpolitika ez irányú, fiskális szempontokat előnyben részesítő döntése minden szakmai megalapozottságot nélkülöz.
Az egészségmegőrzés „hívószáma”: 0 3 5 140 5 3 0
0 = nincs dohányzás3 = megfelelő fizikai aktivitás – naponta min. 30 perc, hetente ötször; azaz erőteljesen „sétálj” naponta 3 kilométert, vagy legyen 30 perc „mérsékelt” fizikai aktivitás mindennap
5 = egészséges táplálkozás, benne napi 400-600 gramm gyümölcs és zöldség
140 = a kívánatos szisztolés vérnyomás 140/90 Hgmm alatti*
5 = az összkoleszterinszint kevesebb mint 5 mmol/liter alatt van**
3 = az LDL koleszterin szintje 3 mmol/liter alatt van
0 = a túlsúly, a cukorbetegség és a túlzott stressz(?) „elkerülése”.
* A nagy kockázatúaknál az érték 130/80.
** A nagy kockázatúaknál az érték 4,5.
3 = megfelelő fizikai aktivitás – naponta min. 30 perc, hetente ötször; azaz erőteljesen „sétálj” naponta 3 kilométert, vagy legyen 30 perc „mérsékelt” fizikai aktivitás mindennap
5 = egészséges táplálkozás, benne napi 400-600 gramm gyümölcs és zöldség
140 = a kívánatos szisztolés vérnyomás 140/90 Hgmm alatti*
5 = az összkoleszterinszint kevesebb mint 5 mmol/liter alatt van**
3 = az LDL koleszterin szintje 3 mmol/liter alatt van
0 = a túlsúly, a cukorbetegség és a túlzott stressz(?) „elkerülése”.
* A nagy kockázatúaknál az érték 130/80.
** A nagy kockázatúaknál az érték 4,5. A Dohányzás kockázatai A dohányzással kapcsolatos idei vizsgálatok legfontosabb megállapításai szerint a „könnyű” cigaretta ugyanolyan káros, mint a „hagyományos”, valamint hogy a passzív dohányzásnak hasonló a hatása, mint az aktívnak, különbség csak a károsodás mértékében van.
Jó hír viszont, hogy a dohányzás abbahagyása már egy éven belül számottevően csökkenti a súlyos események bekövetkeztét és az elhalálozás valószínűségét.
Erre egyébként szükség is van, mert becslések szerint 2000-ben világszerte az összes szív- és érrendszeri halálozás 11 százalékáért egyértelműen a füstölés volt a felelős.
Már hazánkban is számos gyógyszeres terápia áll a dohányzásról való leszokás segítésére.
Ez azért fontos, mert a nikotinszint esése rágyújtás utáni vágyhoz vagy megvonási tünetekhez vezet, ez pedig akadályozza a cigaretta elhagyását.-->
