MVH: megállt a hazai vasúti áruszállítás fejlődése

Felerősödtek az előző negyedévben mutatkozott kedvezőtlen jelenségek. Miközben a közúti szállítás dinamikusan nőtt, a vasúti áruszállítási piac lényegében stagnált: miközben a hazánkban erősen meghatározó nemzetközi fuvarozásban 2,95 százalékos volt a vasúti szektor növekedése, a kevésbé jelentős belföldi szegmensben 13,95 százalékos a visszaesés. A két hatás eredőjeként a III. negyedéves összes szállítási teljesítmény 0,4 százalékkal meghaladja a tavalyi hasonló időszakét.

A hivatal korábbi értékeléseiben a hosszabb, nemzetközi fuvarok kedvező jövedelmezősége miatt a jelenséget a magyar vasúti szektor kilábalása szempontjából kedvezőnek értékelte. A belföldi szállítási teljesítmények drámai csökkenése azonban ma már azzal fenyeget, hogy a magyar vasúti rendszer lényegében tranzitfuvarozási célokat fog ellátni, aminek kedvezőtlen környezeti, illetve pályavasúti és logisztikai jövedelmezőségi hatásai lehetnek.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás kedvező hatása azonban vitathatatlan a hivatal elemzése szerint. A vasúti áruszállítási piac fejlődése 2004. óta nagy lendületet vett. Míg az ezredforduló és az uniós csatlakozás között a vasúti áruszállítás teljesítménye a szezonális hatásokat kiszűrve negyedévről-negyedévre átlagosan 5,7 millió árutonna-kilométerrel nőtt, addig ez a növekedés az uniós csatlakozás óta meghaladja a 31 millió árutonna-kilométert. Ugyanezen mutatók árutonnában számolt értékei kisebb mértékű, 34 ezerről 66 ezerre történő növekedést mutatnak.